„Ha nincs pénz, a gázcsapot is elzárhatják”.
Novemberben várják az első állami kompenzációt a távhőszolgáltatók az októberben induló gázév első hónapja után. Már ez az első kompenzációs-számla is igen borsos lesz: a távhő cégek várhatóan 80-100 milliárd forintos igényt jelentenek be, miközben a távhőkasszában júliusban alig 11 milliárd volt – írta a Népszava . Azt, hogy most mennyi pénz van a kasszában, a lapnak nem árulta el a kormány.
A cégek évek óta kompenzációt kapnak a valódi költségeik és a rezsicsökkentett ár közötti különbség fedezésére, ám az elszabaduló energiaárak miatt
a kiadásaik és a bevétel közötti differencia most minden eddiginél jobban nő.
„Ha nincs pénz, akkor szélsőséges esetben a gázcsapot is elzárhatják és akkor leállhat a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás a lakásokban”
— fogalmazott Bali Gábor, energetikai szakértő.
A távhőszolgáltatók az önkormányzatokkal ellentétben nem idén fordultak a kormányhoz segítséget remélve az elszálló energiaárak miatt, energiakompenzációt kérve, amit számukra évek óta biztosítanak jogszabályok. A fogyasztói árat ugyanis a rezsivédelmi program keretében befagyasztotta a kormány 2014-ben, azóta a cégek bevétele változatlanul 115 milliárd forint évente, ami
egyre kevésbé fedezi a szolgáltatás költségét.
A földgázzal működő távhőszolgáltatók szinte kivétel nélkül megkötötték már a szerződéseket a szükséges energiamennyiségre a kereskedőikkel. Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, egy múlt heti konferencián viszont arról beszélt, hogy idén télen
a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben.
„Az ellátáshoz szükséges hőmennyiség csökkentése csak akkor valósulhat meg, ha ezt központi úton, jogszabályi alapon rendeli el a döntéshozó”
— mondta az energetikai szakértő.
Az átadott hőmennyiséget, a lakásokban biztosítandó hőmérsékletet, illetve a meleg víz hőfokát a fogyasztóval kötött egyedi szerződésekben rögzítik a szolgáltatók, amiket nem egy esetben önkormányzati rendelet is szabályoz.
A távhőszolgáltatók ettől egyoldalúan nem fognak eltérni, nem is tehetik meg, hiszen az szerződésszegésnek minősülne. Az önkormányzatok vélhetőleg szintén nem adnak erre felhatalmazást. Így a hőmennyiség csökkentése csak egy miniszteri rendelettel, vagy törvénymódosítással rendelhető el.