Októberben kerülhet a jogszabály a Parlament elé.
Az új állami beruházásokról szóló törvény tervezetből kiderül: véget vetnének az egyszereplős közbeszerzéseknek, megreguláznák az építőanyagok drágulásának áthárítását és vizsgálat indul, ha elszállnak a kivitelezési költségek.
A VG-hez egy szeptember közepén frissített anyag jutott el, amely még nem a konkrét törvénytervezet. Ugyanakkor minden főbb paraméterét tartalmazza a Lázár János építésügyi és beruházási miniszter nevével fémjelzett leendő törvénynek. Információik szerint a jogszabály október közepén kerül az Országgyűlés elé, az elfogadását követően pedig 2023. január 1-jétől lép hatályba.
A jogszabály egyebek közt az állami beruházások alapvető szabályait is megállapítja a beruházások előkészítésétől a tervezésen és a kivitelezésen át az üzemeltetésig, illetve a fenntartásig.
Az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) nem csinál titkot abból, hogy egy
protekcionista szemléletű
törvényt kíván alkotni, de azt is megjegyzi, hogy értelemszerűen az európai uniós jog tiszteletben tartásával.
A horizonton viszont egyértelműen az lebeg, hogy csökkenjen a magyar építőipar külföldi függősége és erősödjön a hazai, helyi vállalkozások működése. Ehhez támogatnák a nemzeti építőanyag-előállítást, ahogy a nemzeti szakképzési rendszert is jobban kívánják hasznosítani.
Az is fontos elem, hogy az ígéret szerint a törvény garantálná a kivitelezési költségek kontroll alatt tartását és megváltoztatná az állami beruházásokhoz való hozzáférést a transzparencia jegyében. Az állami beruházásokban közvetlenül vagy közvetetten érintettek előtt kinyitná annak a lehetőségét, hogy véleményt mondjanak és javaslatot tegyenek.
Az ÉBM minden olyan projektet állami építési beruházásnak minősít, amely többségében
központi költségvetési és/vagy európai uniós forrás
felhasználásával valósul meg, és eléri a közbeszerzési értékhatárt. Legyen az magasépítés, mélyépítés, vagy sajátos építményfajta, például nyomvonal jellegű beruházás. Vannak kivételek is, ilyenek egyebek közt azok az állami építési beruházások, amelyek előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg, tehát például nemzetközi egyezmények, valamint a honvédelmi, katonai, valamint a diplomáciai célú építményeken megvalósuló állami építési beruházások.
Az állami beruházások végrehajtásának alapja az Állami beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. Az első állami beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó időszakra szól.
A jóváhagyott forrásokat a kormány évente biztosítja az ÉBM-en keresztül az állami beruházási projektek megvalósításához. A forrás biztosítására egy összegben, fejezeti szinten kerül sor a keretprogram teljes egészére vonatkozóan, a költségvetési törvény részeként. Ezen felül felállna egy új fórum, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, az állami beruházások érdekegyeztető fóruma.
Az állami építési beruházás rendjéről szóló törvény alapelve, hogy minden olyan tevékenységet, amit csak lehet, az állami intézményrendszeren belül kell ellátnia. Csökkenteni kell az irányítási szinteket, így az állami gazdasági társaságok felől a minisztériumok irányában kell áttenni a feladatokat.
A dokumentum egyik fejezete szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások feltételeit az új beruházási örvény hatálybalépésével egyidejűleg szűkíteni szükséges. Kizárólag a honvédelmi, katonai, valamint nemzetépítési, a biztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő, az energetika terén az ellátásbiztonságot érintő, valamint az egyéb közérdekű létesítményeket érintő beruházások nyilváníthatók nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.
Azt is megjegyezték, hogy
korlátozni kell
a magánberuházások kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását, ezért a közérdekből és a közszolgáltatások biztosításának elvéből kell levezetni a nemzetgazdaság szempontból kiemelt jelleget.
A közbeszerzések alapvetően nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy amennyiben a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást.
Fontos kikötés, hogy a benyújtott ajánlat érvénytelen, ha a bekért árindoklásról megállapítható, hogy aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz.
Ugyancsak fordulatot jelent, hogy a költségek nyomon követése és átláthatósága érdekében
költséginformációs rendszert
hoznak létre, amelyet nyilvánosan közzétesznek.
Az ÉBM jelezte, hogy különös tekintettel a közelmúltban és jelenleg tapasztalható piaci környezetre, az állami építési beruházások kivitelezési szerződéseiben biztosítani kell az előreláthatatlan mértékű anyagárváltozások kockázatának kezelését. Ezért a jövőbeni anyagárváltozások kezelésének módszerét objektív piaci mutatók alapján, képletszerűen rögzítik.
A szerződés megkötésekor már a vállalkozó rendelkezésére álló és kivitelezéshez felhasznált anyagok esetén nem számolható el árváltozás. A vállalkozónak okiratokkal igazolnia kell az adott anyag beszerzési ellenértékét. A szerződés meghatározza azt a százalékos árváltozási sávot, amelyen belül árváltozási igény nem érvényesíthető. Amennyiben az anyagár-emelkedések miatt a beruházás teljes kivitelezési költsége meghaladná a szerződésben meghatározott felső küszöbértéket, az építtető jogosult a szerződést felmondani.
Ha a projekt megvalósul, a teljesítés után értékelni kell a tervezőket és kivitelezőket. Az értékelést a projektvezető végzi, és ennek során rögzíteni kell a kivitelezés bekerülési költsége és a tervezői költségbecslés közötti eltérés százalékos mértékét. Amennyiben ez meghaladja a 25 százalékot, a projektvezető a tervezővel szemben köteles kamarai vizsgálatot kezdeményezni a felelőssége kivizsgálására – írja a VG.hu.
(via 24.hu)
