Úgy véli, nem megoldás az ársapka bevezetése.
Nagy szüksége lenne az országnak az európai uniós forrásokra, a kormány „mindent megtesz”, hogy a megállapodás létrejöhessen az unióval — mondta Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen Szegeden, csütörtökön.
„Nagy probléma lenne, ha a helyreállítási alap forrásairól év végéig nem sikerülne megállapodni, az uniós pénzek elmaradása 0,5 százalékkal csökkenthetné a gazdasági növekedést,
a forintra pedig további leértékelődési nyomást gyakorolna”
— összegezte.
Hangsúlyozta: az elmúlt hét évben
57 milliárd euró, évente a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeg érkezett az Európai Unióból az országba.
Csányi Sándor elmondta, hogy Magyarország gazdasága erősen integrálódott az európai gazdaságba – az export 75 százaléka a kontinensre irányul, az import 72 százaléka pedig onnan jön -, így az ország „osztozik Európa sorsában”.
„A világgazdaság kilátásai nem túl kedvezőek, majdnem biztos, hogy globális, európai és magyarországi szinten is recesszió következik”
— jelezte.
A bankvezér szerint a legnagyobb problémát az infláció jelenti. „A járvány miatt világszerte erős stimulusok voltak, az ellátási láncok zavara miatt kapacitásproblémák jelentkeztek, ezen felül pedig az áruvásárlások aránya emelkedett, sok leálló szektorban pedig munkaerőhiány lépett fel. A háború csak tetézte a problémákat” — mondta.
Ami a bankrendszert illeti Európa súlya ezen a területen csökkent: 2010-ben még az öt legnagyobb bank európai volt, 2021-re azonban négy kínai és egy USA-beli került fel a lista élére — hívta fel a figyelmet a bankvezető.
„Az európai bankok növekedése és jövedelmezősége is alacsony; mára egy egységnyi profit megtermeléséhez kétszer annyi tőkére van szükség, mint 2007-ben”
— világított rá.
„A magyar bankszektor mérlegfőösszege 2010-hez képest majdnem megduplázódott, ebben nagy szerepet játszottak a támogatott hitelek”
— fejtette ki.
„A különféle banki termékek igénybevétele a növekedés ellenére alacsony, megfelelő tőke és likviditás megléte esetén lenne még tér a növekedésre”
— vélekedett.
Csányi elmondta, a devizahiteleknek, a forinthiteleknek is megvan a kockázata, és jelezte, hogy
nem megoldás az ársapka bevezetése,
illetve az sem fenntartható, hogy egyes ágazatok ne fizessék vissza a hiteleiket. Úgy folytatta, hogy egyes kormányzati intézkedések, így
a különadók versenyhátrányt okoznak a hazai pénzintézeteknek,
ami a gazdaság szereplőire, a hitelfelvevőkre is kedvezőtlenül hat, a jogrend kiszámíthatatlansága pedig szintén problémák forrása.
„Úgy érzem, nem látja mindenki tisztán a gazdaság-irányításban, hogy a bankszektor nehéz helyzetben van, alacsony a jövedelmezősége,
nem éri meg ide befektetni.
Nem hiszem, hogy akik a 2008-as válság kompenzálására ide betettek pénzt, még egyszer megfogják ezt tenni. Mi itt vagyunk, mi nem tudunk elmenni,
nekem még kedvező is, ha néhányan elhagynák az országot, de a gazdaságnak nem”
— fogalmazott.
A bankvezető elmondta: az OTP csoport a régióban 2021-ben szinte minden területen vezető szerepet töltött be, a legmagasabb volt a tőkére vetített megtérülése és a nettó hitel növekedése, legalacsonyabb a költségmutatója. A pénzintézet „túléli a jelenlegi nehézségeket és megerősödve fog kikerülni a helyzetből,
nem jó azonban a magyar gazdaságnak, hogy beszűkül a bankszektor hitelezési kapacitása”
— összegezte Csányi Sándor.
(MTI)
