Mi lesz itt?
Előreláthatóan gigászi összeg zárolását javasolja az Európai Bizottság az uniós támogatásainkból, de adhat egy menekülőutat a kormánynak, hogy korrupcióellenes szabályok elfogadásával végül hozzájuthasson a forrásokhoz.
Az Európai Parlament
keményebben lépne fel,
amíg a kormány nem enged, ám a politikai nyomásgyakorláson kívül sokat nem tud tenni. A kedvező 3400 milliárd forintos óriáshitelről viszont a viták kereszttüzében még mindig nem sikerült eldönteni, kérjük-e, pedig lassan lejár a határidő.
Bár egy nyilvánosságra hozott levél szerint az Európai Bizottság az elégtelen válaszok és a szinte minden támogatást érintő, nagyon súlyos kockázatok miatt már júliusban 70 százalékos felfüggesztésre figyelmeztetett, a magyar kormány csak a nyári szünet után kapcsolt rá igazán. Határozatot fogadott el arról, hogy több új törvényre nyújtson be javaslatot, például hozzon létre egy korrupcióellenes testületet.
Az uniós pénzek elérhetővé tételével megbízott miniszter, Navracsics Tibor szerint jövő héten benyújtják a szövegtervezeteket.
Az Európai Bizottság előtt két lehetőség áll: vagy leállítja az eljárást, vagy a tagállami szakminiszterek (Tanács) elé viszi, akik végül szavaznak róla.
A Reuters értesülései szerint a Bizottság az utóbbit fogja választani, ráadásul a hírügynökség és más források szerint is akár a 2027-ig tartó költségvetési időszak pénzeinek 70 százalékát blokkoltatnák, tehát 15,75 milliárd euró, azaz
kb. 6400 milliárd forint
kifizetésének elhalasztását javasolhatják.
Az Európai Parlament ettől függetlenül határozatban szólított fel minden eszköz, különösen a jogállamisági mechanizmus bevetésére, mert a csütörtökön megszavazott jogállamisági jelentés szövege szerint Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának.
A szavazásnak nincs jogi jelentősége, de a mögötte álló nagy többség a magyar kormánypártok és az Európai Bizottság felé is mutatja, mennyire
kevés szövetségese
maradt a Fidesz-KDNP-nek az uniós parlamentben és mennyire elszántak a jogállamiság kérdésében.
A tagállami miniszterekből álló Tanácsban még vészjóslóbbak lehetnek az erőviszonyok. Túlnyomó többségében – jobbközép, a Fidesszel viharosan szétvált – néppárti, szocialista és liberális politikusok ülnek benne, és a lengyel kormánnyal sem olyan jó a viszony, mint régen.
Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak van még egy eszköz a tarsolyában. Egyedül már csak Magyarország tervét nem fogadták el a koronavírus-járvány miatt létrehozott uniós helyreállítási alap (RRF) elköltésére.
Hivatalosan ez nincs összekötve a jogállamisági mechanizmussal, de a Portfolio szerint a gyakorlatban mégiscsak összefonódnak és az eljárás lezárása nélkül a helyreállítási programra sem fognak rábólintani. Itt viszont a korrupciós kételyek mellett például az is kérdés, mire költenénk.
A kormány egyik engedménye például az, hogy hajlandó többet költeni az energiafüggetlenségre.
Sőt, még a „rendes” uniós költségvetésből pénzelt operatív programok, valamint az azokat összefogó partnerségi megállapodás sincs jóváhagyva.
Az uniós helyreállítási alapnak van egy vissza nem térítendő és egy kedvezményes hitelből álló része. Utóbbiról egészen ellentmondásosan nyilatkozik a kormány. Kezdetben nem akarta felvenni, aztán ahogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódott, és egyre drágább lett a többi hitellehetőség, Orbán Viktor márciusban mégis kérte.
Nem sokkal később viszont az Európai Bizottság jelezte, nem kaptak hivatalos kérelmet.
Navracsics Tibor néhány napja azt állította, a kormány formálisan még mindig nem döntött ennek a márciusi árfolyamon nagyjából 3400 milliárd forintnyi forrásnak a felvételéről, holott ezt csak év végéig lehet megtenni. Utána nem zárolnák, hanem végleg elveszik ez a pénz. A miniszter az ATV-n arról beszélt,
„afelé hajlunk most, hogy fogjuk igényelni, de egyelőre most a [vissza nem térítendő] támogatási rész nemzeti tervét akarjuk véglegesíteni”.
Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása alapján a kérelmet meg kellene indokolni, „igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”, vagyis további adminisztrációs feladatokat jelentene, miközben még a többi forrással is bőven maradt feladat.
A magyar kormány mindenesetre már a korábban megszokott taktikával, előfinanszírozva nekiállt kiírni a pályázatokat, ebből megy például a döcögő lakossági napelemprogram.
Navracsics Tibor szerint az év végéig megállapodhatnak az Európai Unióval a Magyarországnak járó forrásokról, de ezek az adminisztráció miatt csak jövő év elején lesznek lehívhatóak.
(via Telex.hu)
