Kezdődik a kiárusítás.
Vaskos meglepetést tartalmaz az agrárium számára a jövő évi költségvetést megalapozó törvény azzal, hogy
300 milliárd forintos
bevételt irányoz elő 2023-ra az Agrárminisztériumhoz tartozó nemzeti földalapnál.
Az állami földek vagyonkezelését végző szervezetnek – amely ma Nemzeti Földügyi Központ elnevezéssel működik – az előírt bevételt ingatlanértékesítésekből kell elérnie, amely egyértelműen a még meglévő állami termőföldvagyon jelentős részének eladását jelentheti, írja a Növekedés.hu.
A portál számításai szerint az árak és az állami földvagyon összetétele alapján az valószínűsíthető, hogy
180-190 ezer hektárnyi szántót adhatnak el.
A nemzeti parkoknál lévő rétek és legelők is eladósorba kerülhet, hiszen 1,7 millió hektárnyi állami területből több mint egymillió hektárt az erdők tesznek ki, az erdőkre viszont stratégiai vagyonként tekint az állam, mint az a tűzifarendeletből is kiderült.
A portál felidézi, hogy a 2021-re valószínűsített átlagár 1,3 millió forint volt hektáronként az egyszerűsített eladásoknál.
Az 1,5 millió forintos hektáronkénti átlagárat valószínűsítve, az államnak körülbelül
200 ezer hektárt kellene piacra dobnia,
hogy a 300 milliárdos bevételi követelményt teljesíteni lehessen.
Azt valószínűsíti a lap, hogy mivel az állami földek most is haszonbérletben vannak, a legkézenfekvőbb és leggyorsabb megoldás az lehetne, ha az értékesítésre kijelölt területeket a jelenlegi bérlők vásárolhatnák meg.
Nehézséget jelenthet azonban, hogy a céges bérlők vannak túlsúlyban, ilyenek például a Csányi-csoporthoz vagy a Mészáros-csoporthoz tartozó egyes agrártársaságok.
Nekik azonban a területeket nem lehet felajánlani, mert a földügyi szabályozás jogi személyek földvásárlását továbbra is tiltja.
(via novekedes.hu)
