Hasonló hasonlónak örül.
Lengyelország és Magyarország támadásával az olasz baloldal a legsürgősebb uniós problémákról tereli el a figyelmet Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke szerint, aki első számú politikai vetélytársával, Enrico Lettával, a Demokrata Párt főtitkárával vitázott a Corriere della Sera internetes televíziós csatornáján hétfőn.
A legnagyobb napilap a felmérésekben élen járó Olasz Testvérek (FdI) és a Demokrata Párt (PD) vezetőjét kérdezte az utolsó előtti hetéhez érkezett választási kampány főbb témáiról. Az élőben közvetített vitát Luciano Fontana, a Corriere della Sera igazgatója vezette. Az Európai Unióval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, akárki igyekszik konstruktív kritikát megfogalmazni, azonnal szuverenistának, Európa-ellenesnek kiáltják ki.
Az utóbbi évek szerinte azonban rámutattak az EU gyenge pontjaira: először a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború okozta sokk következtében egyértelművé vált, hogy az Uniónak a valóban jelentős kérdésekkel kell foglalkozni. Európa jelenleg „politikai törpe és bürokratikus óriás”, miközben pont fordítva kellene lennie — jelentette ki Giorgia Meloni.
Kifejtette, Európának nincsen közös külpolitikája, közös védelmi politikája, valamint végtelen beszerzési láncra építette gazdaságát. Az egykori Európai Szén- és Acélközösségből lett EU energiaproblémákkal küzd — tette hozzá az FdI elnöke. A nemzeti érdekek védelme azt jelenti, hogy
„Brüsszelnek nem azzal kell foglalkoznia, amit mi Rómában jobban el tudunk végezni„
— hangoztatta Giorgia Meloni.
Megjegyezte, a baloldal Lengyelországot és Magyarországot kiáltja ki „európai rosszaknak”, miközben Németország az, amely nem akar tetőt szabni a gázárnak az Oroszországgal kötött előnyös szerződések miatt, amelyekkel Berlin egyharmad áron vásárol gázt Olaszországhoz képest.
Giorgia Meloni úgy vélte,
a baloldal a tízmilliós Magyarországot hozza fel örökös példaként,
miközben az európai gazdaságot meghatározó Németországról egy szót sem szól, mivel a kancellár szocialista. Meloni elfogadhatatlannak nevezte az olasz baloldal „kelet-európai országok elleni támadását”.
„A baloldal szerint ezek az országok másodosztályúak”
— mondta Meloni Letta állítólagos korábbi kijelentéseire utalva.
Enrico Letta válaszában az EU döntéshozatali rendszere módosítását szorgalmazta, amelyben az egyhangú szavazást a többségivel helyettesítik a tagállamok vétójogának eltörlésével. Úgy vélte,
az Orbán-kormány vétójogával visszaélve zsarolja Európát,
valamint Olaszország érdekeit sértette, amikor tavaly kezdetben megvétózta a pandémia utáni helyreállítási alap Rómának szánt forrásait. Kijelentette, hogy számára a magyar kormány családpolitikája nem példaértékű, ahogy Matteo Salvini, a Liga elnöke hangoztatja.
A PD főtitkára szerint
Lengyelországot és Magyarországot a közös európai migrációs döntésekből is ki kell zárni,
mivel nemet mondanak a bevándorlók befogadására és megbénítják az európai szolidaritási mechanizmust. Közös európai bevándorlási politika kell, a nacionalizmusok és vétók magukra hagyják Olaszországot a migrációval szemben — jelentette ki Enrico Letta. Úgy vélte, a jobboldal esetleges győzelme a szabadságjogok csorbításával a múltba vezeti vissza Olaszországot.
Giorgia Meloni szerint a lengyel és
a magyar kormány joggal állt ellen
az Olaszországba ellenőrzés nélkül érkezett migránsok elosztásának. A jobboldali politikus hozzátette, hogy elsőként Franciaország és Németország fordította vissza az Olaszországból érkező illegális bevándorlókat.
Megoldásként a migránsok afrikai partokról való elindulásának megakadályozását sürgette.
„Nem engedhetjük meg, hogy az emberkereskedők döntsék el, ki lép be országunkba”
— mondta Giorgia Meloni. Enrico Letta kizárta, hogy a választások után a bal- és a jobboldal között nemzeti egységkormány alakulhat. Giorgia Meloni azt mondta, hogy demokratikus verseny dönti el, ki kerül kormányra.
A legutolsó felmérések szerint az FdI 25 százalék körül teljesít, az általa vezetett koalíció pedig 46 százalékon áll. A PD valamivel húsz százalék feletti támogatottsággal bír, szövetsége nem éri el a harminc százalékot. A választáson induló nagyobb pártok vezetőinek utolsó közös televíziós vitáját a közszolgálati RAI1 sugározza szeptember 22-én este.
(MTI korrigálva)
