Felszólították a Bizottságot, hogy minden eszközzel éljen Magyarországgal szemben.
Az Európai Parlamentnek végleg elege lett abból, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért szerdán vitáznak, majd csütörtökön ismét szavaznak a felgyorsított Sargentini-jelentésről. Ez persze még nem garancia az előrelépésre, politikai üzenetnek azonban jól jöhet a tagállamok, valamint akár a jogállamisági mechanizmusban jövő héten döntő Európai Bizottság felé is, írja a hvg.hu.
Négy év után ismét a Magyarországról készült, átfogó jelentés elfogadására készül az Európai Parlament: az uniós tisztségviselők szerdán a plenáris ülésen vitáznak, majd csütörtökön szavaznak Gwendoline Delbos-Corfield jelentéstervezetéről. Az, hogy az EP ismét vitázik a magyar jogállamiságról, mindenképpen jelzésértékű, ráadásul éppen akkor teszik ezt, amikor élénk tárgyalások folynak Magyarország és az Európai Bizottság között az uniós forrásokkal kapcsolatban.
Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást az Európai Parlament kezdeményezte, aminek részeként készült el a Sargentini-jelentés, amely megállapította, hogy
az országban súlyosan és rendszerszintűen sérülnek az alapvető uniós értékek.
A jelentést négy éve, 2018 szeptemberében, kétharmados többséggel szavazták meg a képviselők, felszólítva a tagállamokat, hogy lépjenek a kérdésben.
A tagállamok innentől ajánlásokat fogalmazhatnak meg Magyarország számára, ezek be nem tartása esetén pedig kimondhatják a jogállamiság rendszerszintű sérelmét, és ez szankciókat is vonhat maga után. Ilyen eljárás Magyarország mellett Lengyelországgal szemben is folyik.
Azonban a magyar kormány volt a célpontja az elmúlt hónapokban a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusnak, amelyet az Európai Bizottság két nappal a magyarországi parlamenti választások után jelentett be. Az eljárás megindítását azzal indokolták, hogy nem látják biztonságban az uniós pénzek felhasználását. Az egyeztetés jelenleg is zajlik Budapest és Brüsszel között, ennek hivatalos része egy levélváltás. Az Európai Bizottságnak szeptember 22-ig kell válaszolnia azokra az ajánlásokra, amelyeket a magyar kormány ajánlott fel a problémák kezelésére (ezek egyike a korrupcióellenes hatóság létrehozása, de szóba kerültek más törvényjavaslatok is).
Az Európai Parlament úgy döntött, hogy – ezúttal Gwendoline Delbos-Corfield vezetésével –
újabb jelentést készít, megvizsgálva, történt-e bármi előrelépés az elmúlt négy évben.
A jelentéstervezet el is készült, júliusban 47 igen és 10 nem szavazattal fogadta el az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE). A héten majd erről szavaz és vitázik az Európai Parlament plenáris ülése.
Az anyagban azt a 12 területet vették sorra, melyekben a Sargentini-jelentés elmarasztalta Magyarországot, ez alapján pedig lényegében
a magyar demokrácia állapota tovább romlott.
Az EP-képviselők a sajtóközlemény szerint részletesen kifejtik aggályaikat Magyarországgal kapcsolatban, ezek között szerepelnek az alábbiak:
- alkotmányos és választási rendszer működése;
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai;
- korrupció és összeférhetetlenség;
- a magánélet és adatvédelem;
- a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
- a tudományos szabadság;
- vallásszabadság;
- gyülekezési szabadság;
- az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI jogokat;
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az ellenük irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni
- védelem;
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
- valamint gazdasági és szociális jogok állapota.
A dokumentumban többek között kitérnek a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától a Kúria elnökének megválasztásán át a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen. Megemlítik a
több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA),
amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. Érintették továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának sérülését, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomást, az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező véleményeket és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének kérdését is.
A jelentés mindezen túl a nemzetközi szervezetek véleményére alapozva kifogásolja, hogy törvényeket, sőt alkotmánymódosításokat
előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el, hogy az állam beavatkozik az önkormányzati feladatokba, és hogy az áprilisi parlamenti választásokat nem egyenlő versenyfeltételek mellett rendezték meg.
Az újabb szavazás egyértelmű üzenet is lehet mind a tagállamok, mind az Európai Bizottság számára, amely a jövő héten dönt arról, folytatja-a a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. A jelentésben a képviselők külön fel is szólították a Bizottságot, hogy
használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást.
Kitértek arra is, hogy ne hagyja addig jóvá a helyreállítási pénzek folyósítását, amíg Magyarország nem tesz eleget az összes vonatkozó európai ajánlásnak, és nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét.
(hvg.hu)
