Erre még nem volt példa.
Az előzetes adatok alapján júliusban 1,1 milliárd euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben — írja a Portfolio a KSH legújabb adatai alapján. A rendkívüli hiány oka, hogy tavalyhoz képest a kivitel (export) 13%-kal, a behozatal (import) viszont 23%-kal bővült.
A külkereskedelmi termékforgalom mérlege egy fontos gazdasági mutató, ugyanis amelyik ország többet exportál, mint importál, annak több lehetősége is adódik befektetni, vagy például az adósságait törleszteni. Magyarországon hosszú ideig ez volt a helyzet, ezt a trendet először 2020-ban az első Covid-hullám törte meg. A megugró energiaárak miatt
2021-ben tartósan deficitbe fordult a magyar gazdaság egyenlege, ezt pedig azóta sem sikerült visszafordítani.
Az pedig, hogy Magyarország jelentősen többet vásárol külföldről, mint amennyit exportálni tudna rendkívül rossz hatással van a forint-euró árfolyamra is.
Hazánk sokszoros áron szerzi be az energiát is az előző évekhez képest, amivel oly mértékben megnöveli import értékét, hogy a mélybe dönti a teljes külkereskedelmi egyenleget.
A külkereskedelmi mutató egy évvel ezelőtt lépett mínuszba,
júliusban pedig rekordalacsony, 1,1 milliárd eurós, szintre süllyedt.
Figyelemreméltó, hogy utoljára 2004 áprilisában volt hasonló eset, akkor 986 millió euró hiány keletkezett, ám ennek akkor az volt az oka, hogy az EU-csatlakozással jelentős mennyiségű raktárkészletet egyszerre számolt el importként a KSH.
A Portfolio megjegyzi, az óriási hiány azt is jelenti, hogy az importért fizetendő egyre nagyobb összegek kiszívódnak az országból, vagyis jövedelemapasztó hatása van. Ez pedig visszahat a gazdasági teljesítményre, az év második felében éles lassulás vár a magyar gazdaságra.
