Nem köntörfalazott.
A tömegek jóindulatát és a személyes sikert keresőkkel I. János Pál alázatos szolgálatát állította szembe Ferenc pápa, aki az 1978-ban az egyházat 33 napig vezető pápát a Szent Péter téren avatta boldoggá vasárnap.
Ferenc pápa kijelentette, hogy a mosolygós pápaként ismert I. János Pál a „szép, nyugodt arcú, örömteli” egyházat képviselte, amely soha nem zárja be kapuit, és nem teszi rideggé a szíveket.
„Olyan egyházat, amely nem panaszkodásból él, nem táplál sértődöttséget és haragot, nem türelmetlen, nem mutat barátságtalan arcot, nem szenved a múlt iránti sóvárgásban, nem esik a hátrafelé haladás tévedésébe” — sorolta Ferenc pápa.
Elődjét alázatos pásztornak nevezte, aki nem kötött kompromisszumot. Ferenc pápa alig egy héttel a Vatikánban tartott bíborosi tanácskozás után az egyház aktuális szerepéről beszélt.
Hangsúlyozta, hogy amint I. János Pál idején történt, ma is előfordul, hogy személyes és társadalmi válsághelyzetben, amikor jobban hajlunk a haragra, vagy félünk a jövőnk fenyegetettségétől, sebezhetőbbeké válunk. Szerinte érzelmeink hullámzásának hatására
arra bízzuk magunkat, aki merész ravaszsággal meg tudja lovagolni a helyzetet, kihasználva a társadalom félelmeit.
„Megváltóként tűnik fel, miközben csak saját támogatottságára és hatalma növelésére törekszik,
saját személye erősítésére, hogy képes legyen markában tartani az eseményeket” — jelentette ki Ferenc pápa.
Úgy vélte, előfordul, hogy az egyház „tökéletesnek tűnő arca” mögött is az egyéni érdek, a személyes hírnév keresése húzódhat, az a vágy, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a dolgokat, teret, kiváltságokat és elismerést szerezzünk.
„Ez történik ma a keresztények között, de ez nem Jézus stílusa, és nem lehet tanítványai és az egyháza stílusa.
Ha valaki személyes érdekből követi Jézust, utat tévesztett„
— jelentette ki a pápa.
Megjegyezte, az Úr követése nem valamilyen fejedelmi udvarba való belépést, dicsmenetben való részvételt, életbiztosítást jelent, hanem a kereszt vállra vételét, embertársaink terheinek hordását és a másik iránti szeretetet. A Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál bemutatott boldoggá avatás esős időben kezdődött, de így is huszonötezren voltak jelen a Vatikán által közölt adatok szerint.
Több zarándokcsoport érkezett Latin-Amerikából, ahol az egykori pápát kiemelt tisztelet övezi. A boldoggá avatáshoz elengedhetetlen csodatétel is Argentínában történt: Buenos Airesben 2011-ben egy I. János Pálhoz intézett ima segített gyógyuláshoz egy halálosan beteg kislányt. A lány váratlan balesete miatt nem tudott részt venni a vatikáni szertartáson.
A mise elején ismertették Albino Luciani életét és erényeit. Kiállították ereklyéjét, amely egy 1956-ban kézzel írt feljegyzés a teológiai erényekről.
A szertartáson többek között részt vett Sergio Mattarella olasz államfő, valamint Luca Zaia, Veneto kormányzója. Ferenc pápa, ahogyan elődje 1978-ban tette, békét sürgetett a mai világban, kiváltképpen a „mártír Ukrajnában„. I. János Pál volt az utolsó olasz pápa, hiszen őt a lengyel II. János Pál, a német XVI. Benedek és az argentin Ferenc pápa követte.
(MTI)
