Eddig túl kevesen jutottak be.
A felsőoktatási felvételik 2024-re történő átalakításának részleteiről kaptak levelet az egyetemek rektorai augusztus 19-i dátummal a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államititkárságától. A levélben Hankó Balázs helyettes államtitkár összefoglalta azokat a területeket, amelyekben a felsőoktatási intézményeknek dönteniük kell a felvételi eljárást illetően.
A Magyar Narancshoz eljutatott levélben a helyettes államtitkár visszautal arra, hogy a kormány 2022-ben elvi döntést hozott az egyetemi felvételik átalakításáról, erősítve ebben a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát.
Mint ismert, Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy átalakítják a felvételi rendszert, az egyetemeknek
több beleszólásuk
lesz a hallgatók kiválasztásába. 100 pontról az intézmények dönthetnek, ezzel visszajöhetnek a szóbeli felvételik.
Változás lehet az is, hogy a tanulmányi pontok számításánál az eddigi négy tantárgy helyett az egyetemek maguk határozhatják meg, melyik ötödik tantárggyal bővítik ezt a kört. Ugyanez vonatkozik az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi vizsgatárgy kiválasztására. Ez eddig szabadon választható volt, hamarosan az adott egyetem maga határozhatja meg, mit fogad el ötödik tantárgyként.
Változik az érettségin megszerezhető pontok számításának rendszere is 2024-től. A legfontosabb, hogy megszűnik a felvételi követelményként előírt
emelt szintű érettségi
kötelezettsége. A tantárgyak egy ennél szélesebb körét jelöli ki a szaktárca vezetője alkalmazkodva a képzési területekhez és szintekhez. 2024-től a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, az emeltszintű érettségi esetében a százalékkal megegyező pontszámot kap a felvételiző.
Ez annyit tesz, hogy amennyiben valaki a két középszintű érettségin száz százalékos eredményt ér el, akkor 133 pontot kaphat legfeljebb érettségi pontként, szemben a két emelt szintű érettségit szintén száz százalékon teljesítő diákkal, aki 200 pontra jogosult.
Szintén változni fog az adható többletpontok számításának módja, amelynek új metódusa egyértelműen az intézményi önállóság irányába mutat, mert ennek feltételeiről az egyetemek maguk dönthetnek. Értelemszerűen meg kell határozniuk, hogy milyen jogcímeken adnak többletpontot, és tisztázniuk kell előre azt is, hogy a különböző jogcímeken adott pontok hogyan oszlanak meg a százas skálán. Lényegi változásnak látszik az is, hogy az egyetemek maguk határozhatják meg, megállapítják-e a bekerüléshez szükséges minimumpontot vagy sem. Ez nem lesz kötelező.
Amennyiben meghatározzák, szakonként kell megtenni. A fentiekből következik, hogy elvben legalábbis nagyobb mozgásteret biztosít magának egy felsőoktatási intézmény, amennyiben nem határoz meg minimumpontokat. Amennyiben ugyanis ezt meghatározza, utóbb, a központi vonalhúzás után ez nem módosítható.
A Hankó Balázs álta küldött levélben az is szerepel, hogy a jelzett változások már a 2023-as felvételi eljárás során alkalmazhatóak, noha kötelező jelleggel csak 2024-től kell alkalmazni. A rektoroknak írt levélben a helyettes államtitkár egyértelművé teszi, a cél az, hogy „a felsőoktatási intézményeknek legyen érdemi ráhatásuk a hallgatók kiválasztására, vállaljanak felelősséget a beiskolázásában, a képzésben, a tanulmányi életút támogatásban és a megfelelő minőségű és munkaerőpiaci relevanciájú kibocsátásban”.
(via Magyar Narancs)
