Idáig jutottunk az elmúlt 12 évben.
Az általános iskolákban legutóbb 6 százalék volt a 30 év alatti pedagógusok aránya – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A 6 éves kortól kötelező beiskolázásnak is megvan az „eredménye”: az elsősök körében
buktak a legtöbben.
Az első osztályosok között 4,6 százalék az évismétlők aránya, miközben a többi évfolyamon legfeljebb 1-2 százalék.
Az adatokból az is kiderül, hogy az egész országban a főállású pedagógusok körében például mindössze 6 százalék volt a 30 évesnél fiatalabbak aránya az előző tanévben, ez 4552 fő a 74,5 ezres összlétszámból.
A tanulók számát tekintve 1,8 millióan vettek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben a 2021/2022-es tanévben, ami 12 százalékos csökkenés 2010 óta. Ezt a KSH a demográfiai folyamatok alakulásával magyarázza.
A 6 éves óvodások aránya a 2019-es 63,7 százalékról 50,6 százalékra csökkent a tavalyi tanévre. A KSH is elismerte, hogy ebben nagy szerepe volt a kormány sokat vitatott intézkedésének, a 6 évesek kötelező beiskolázásának is, ami alól csak egy szigorított eljárás során lehet felmentést kapni. Ennek fényében az sem meglepő, hogy az elsősök száma mintegy 102 ezerre emelkedett a 2019-es 91 ezerről. Szakértők arra figyelmeztettek,
az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, amit igazolni látszik az is, hogy az évismétlők aránya az első évfolyamon volt a legmagasabb (4,6 százalék), míg a többi évfolyamon 1-2 százalék vagy ennél is kevesebb.
A kiadvány kitér a korai iskolaelhagyók (a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek) arányának alakulására is, ami alig változott az utóbbi évben: 2020-ban 12,1 százalék volt, 2021-ben 12 százalék. Az Európai Unióban a magyarországi az
ötödik legmagasabb
arány. Európai szinten egyébként csökkent a korai iskolaelhagyók aránya 2010 és 2020 között, 13,8 százalékról 9,9 százalékra, Magyarországon ugyanakkor emelkedett a 2010-es 10,8 százalékról a mostani 12 százalékra.
A végzettség nélküli iskolaelhagyásban nagy szerepet játszik a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányának alakulása. Ők azok a diákok, akik közepes átlageredmények alatt teljesítenek, vagy egy év alatt 1,1 mértékű eredményromlást mutatnak. A 2021/2022-es tanév első félévben arányuk összességében 8 százalék volt, de nagyok a területi különbségek: míg a fővárosban 4 százalék alatti volt a mutató mértéke, addig Nógrád megyében elérte a 17 százalékot. A lemorzsolódás a roma fiatalok körében különösen magas, 2021-ben 60,8 százalék volt.
A felsőfokú végzettségű 25-34 évesek aránya 2021-ben 32,9 százalék volt, ami még mindig elmarad a Magyarország által 2020-ra kitűzött céltól, vagyis a 34 százaléktól. Az uniós átlag 41,2 százalék, amelytől a magyar érték 8,3 százalékkal marad el. Az új európai célkitűzés, hogy 2030-ra ez az arány elérje a 45 százalékot.
(via Népszava)
