Nagyon kellene az államnak a nemzeti vízvagyon.
Szeged már vissza is utasította a visszautasíthatatlan ajánlatot, de sok önkormányzat szorult helyzetében feltett kézzel adja meg magát a helyi vízművek államosításának — írja a hvg.hu.
Ultimátum elé állította a magyar kormány az önkormányzatokat a Technológiai és Ipari Minisztérium ajánlatával. A vízműszolgáltatókat azzal a feltétellel mentenék az energiapiaci árak elszabadulásától, hogy
a közfeladat átruházásával együtt a vagyonukra is rátenné a kezét az állam.
Ez még a kisebb önkormányzati cégeknél is 10-20 milliárdos vagyon átadását jelentené, de például a Fővárosi Vízművek Zrt. vagyonkezelésében közel 400 milliárdra rúg az önkormányzatok vagyona.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) honlapján is közzétett elnöki levélből kiderült: augusztus 4-én egyeztettek a szolgáltatók vezetői, az önkormányzatok és a TIM képviselői, az ajánlat szerint az állami Nemzeti Vízmű Zrt. felé augusztus 31-ig kell az átadási szándékot jelezni, majd szeptember 20-ig a tulajdonosi döntést is meg kellene hozni,
azaz összesen másfél hónapja maradt az önkormányzatoknak arra, hogy döntést hozzanak.
Schmidt Jenő, az önkormányzati szövetségi elnök, azt javasolta, hogy mivel az energiaárak miatt elszálló költségek állami kompenzálását csak az integrációba belépőknek ígéri a kormány, aki körül szorul a hurok, az tegye fel a kezét. Aki pedig bírja,
az küzdjön tovább állami támogatás nélkül.
Schmidt Jenőhöz lassan csordogálnak érkeznek be a reakciók az állami „ajánlatra”. A hvg.hu érdeklődésére az elnök elmondta, hogy nagyjából azt tapasztalja, amit korábban várt. A kisebb cégek ellenállás nélkül dugják fejüket a mentőövbe, a nagyobb városi szolgáltatók kívül maradnak. Schmidt úgy látja,
a kormány így is elérheti, hogy az eddigi 30 százalék állami, 70 százalék önkormányzati tulajdoni arányt megfordítsa a szolgáltató cégekben.
Schmidt szerint elképzelhető, hogy az államosított cégek számára megnyílnak majd a pénzcsapok, miközben eddig az önkormányzatok számára alig voltak elérhető fejlesztési források.
A most sokszorosára ugró energiaárakkal a legtöbb önkormányzati vízmű nem fog boldogulni. Több cég már eddig is tett erőfeszítéseket, hogy a bevételeiket növeljék. Hadházy Ákoshoz olyan jelzések futottak be, hogy a TRV Zrt. (állami regionális szolgáltató) ellátási területén a lakossági fogyasztók, ahol vállalkozási tevékenységet is bejelentettek, most levelet kaptak a gazdasági fogyasztói díjbesorolásról, ami magasabb díjat jelent. A Kiskunvíz Zrt. pedig arról számolt be, hogy intenzív ellenőrzéseket tartottak, így kiderült, hogy
a 40 százalékos hálózati veszteség felét illegális vízvételezések okozták.
Tehát a szolgáltatók még próbálják kipréselni a cégekből, amit lehet, de ez csak csepp a tengerben, a baj már az energiaválság nélkül is elég nagy volt.
A tavaly civil szervezetekből megalakult Víz Koalíció közérdekű adatigényléseiből az derült ki, hogy országos átlagban 20 százaléknyi vízveszteséggel működnek a szolgáltatók, volt olyan hely, ahol ez elérte a 60 százalékot is. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a hálózati meghibásodások is mindennapivá váltak, ami a fejlesztések évtizedes elmaradása miatt ennyire gyakori.
A Főpolgármesteri Hivatal úgy reagált a hvg.hu megkeresésére, hogy az ott megismert kevés információ alapján egy felelős városvezetés nem hozhat döntést. Ezért az augusztus végi közgyűlésen is azt fogják javasolni, hogy
ne adják át az államnak a budapestiek vagyonát, mert az ajánlat semmiféle garanciát nem tartalmaz a zavartalan vízszolgáltatás biztosítására.
Szeged szintén ellenáll az államosításnak. A város polgármestere Facebook-oldalán már le is söpörte a visszautasíthatatlan ajánlatot azzal, hogy az államosított egészségügy, oktatás rosszabbul működik, mint amikor önkormányzati kézben voltak a kórházak és az iskolák. Ráadásul, a vízszolgáltatást a Szegedi Vízműben külföldi magáncéggel közösen viszi a város, 2024-ig szól az üzemeltetésre a szerződésük a Veoliával. Szolnokon egy helyi magáncéggel bútorozott össze az önkormányzat még 1996-ban 2030-ig, a koncesszió felbontása itt sem lenne sima ügy.
Az önkormányzati szövetségi elnök a polgármestereknek elküldött levelében is kifejtette, hogy a nagyobb városok még képesek lesznek ellenállni a „csábító” ajánlatnak, a kisebb, szerényebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok viszont bele fognak kényszerülni az államosításba.
Az önkormányzati szövetségi elnök, ahogy korábban kifejtette, azt szeretné,
ha a vízművagyon közösségi tulajdonban maradna,
és nem kerülne később sem koncessziós társaságokhoz. A hvg forrásai szerint, a kormány az augusztus eleji állásán változtatna, megelégedne egy méltányos tulajdonrésszel is. Schmidt Jenőnek azonban nincs tudomása az állami meghátrálásról.
(hvg.hu)
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2022/08/15/onkormanyzati-vizmuvek-allamositas
