Erre nem jut pénz.
Százmilliárdos károk a szárazság miatt a mezőgazdaságban, az öntözés bürokratikus akadályok miatt sem fejlődik — nyilatkozta az Átlátszónak egy gazdálkodó.
Csongrád-Csanád megyében úgy számolnak, a kukoricát az afrikai cirok válthatja, miközben úgy védik a talajt, hogy azt nem szántják.
Akkora már a szárazság, hogy a porzó útra azt lehet hinni, hogy valami ég és füstöl a hőségben. A tavasz óta tartó szárazság óriási károkat okoz a természetben és a mezőgazdaságban is, akkorát, hogy a kormány számításai szerint június legvégére a
300 000 hektárt is meghaladta az aszálykár,
a kiesett termés értéke százmilliárdokban mérhető.
A kormány arról is beszélt, hogy a termelők rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és az igényeket a hatóság automatikusan engedélyezni fogja. De ahogy erre a mezohir.hu rámutat, ez
már veszett fejsze nyele.
„Nagyon-nagyon bürokratikus a vízjogi engedélyek beszerzése. De technológiailag is, mert az elmúlt ötven évben irgalmatlan mennyiségű csatorna lett beszántva, megszüntetve, tehát ezeknek az újbóli kialakítása, karbantartása, ez is egy rendkívül erőforrás-igényes feladat”
— magyarázta Földi László, az Agroplanta Kft. ügyvezetője.
Az öntözés fejlesztésére szánt 50 milliárd forint 2016 óta nem fogyott el, miközben csak a Lázár János vezette Ménesbirtok
23 milliárdot költhet öntözésfejlesztésre.
„Én úgy gondolom, hogy nálunk el lesz felejtve a kukorica.10-12 évvel ezelőtt még 5-600 hektáron termeltük a kukoricát, utána visszavettük egy-kétszáz hektárra, de most meg minimálisan tényleg ilyen 40-50 hektár kukoricánk van, de szerintem meg fogunk szabadulni attól is”
— nyilatkozta a gazdálkodó.
A cégvezető azt is mondta, a kukoricát afrikai cirokkal váltják:
„Tápanyagban pedig szinte megegyezik a kukoricával. Egyelőre még közel sem terjedt el annyira, mint a kukorica, de én úgy gondolom, hogy évről évre egyre nagyobb vetésterületet fog pont emiatt, hogy kicsit szívósabb növényt szerezni. Az állattartóknak meg kell barátkozni vele, de szerintem ez előbb-utóbb tényleg évről évre több hektárba fog jelentkezni, nemcsak nálunk, hanem egész Európa nagy részén, ha tovább melegszik az éghajlat”
(via atlatszo.hu)
