FRISS: Kövér László teljes őrületet adott elő a közép-ázsiai hun-türk tudatú népek törzsi gyűlésén

„A Kelet és a Nyugat úgy nevel minket, magyarokat, ahogy a kazah mondás tartja: mint teve a fiát”.

Kövér László szónoklata nyitotta meg idén a magyar önrendelkezési vágy törzsi gyűlését, a magyar testvériségi központot, a Kurultájt. A bugaci pusztában tartott rendezvénysorozat hivatalos első napján a magyar országgyűlés elnökének beszédében a fókusz a Keletre, a Nyugatra, a testvériségre és a magyarságra került. Kövér szavai szerint, a magyarságot sújtotta Kelet és Nyugat is, de

„azért gyülekeztünk össze a mai Kurultájra, mert hiszünk abban, hogy a legerősebb fegyverünk az emlékezet. Sem Keletnek, sem Nyugatnak nem akarunk többé kiszolgáltatottak lenni”.

Kövér négy éve arról beszélt, hogy 2008 óta a Kurultáj minden rendezvénye egy jelképes üzenet, szimbolikusan arról szól, hogy a magyarok nemcsak a lélek szót hozták a honfoglalás előtti időkből és tájakról,

de a magyar néplélek is Keletről származik.

A magyarok pedig a legnyugatibb keleti népként soha nem feledkezhetnek meg keleti testvéreikről.

A Kurultáj egyik fő üzenetét, a „legnyugatibb keleti nép” frázist Kövér mostani beszédében is megőrizte: mint fogalmazott, az a nagy helyzet, hogy a keletiek mindig nyugatinak, a nyugatiak mindig keletinek tartották a magyart.

„Kelet és Nyugat egymással szemben hanyatlást, egymás mellett felemelkedést jelentett a magyaroknak”

— mondta.

Kövér beszédéből kiderült az is, hogy Magyarország valójában „kompország Kelet és Nyugat között, bár szeretne inkább híd lenni”. Kövér metaforikus költői eszközökkel szemléltetve azt is kifejtette, hogy

„Kelet az édesanyánk és Nyugat az édesapánk”.

„Mi magyarok, ahogy az ember a szüleit sem tagadja meg, úgy mi sem fogjuk sem a Keletet, sem a Nyugatot”

— magyarázta.

A „nagy összetartás” a későbbi beszédekben is megjelenik,

  • Kirgizisztán,
  • Üzbegisztán,
  • Törökország képviselője is erős közös kötelékekről, olykor közös történelemről is beszélt.

Binali Yildirim, a Török Köztársaság volt miniszterelnöke szerint ugyanis jól mutatja sorsunk összefonódását, hogy

„a 16-17. században ezen a területen őseink együtt éltek”

— utalt a török hódoltság korszakára.

Kövér László beszédében a Nyugaton dúló „két nagy háború” is megjelent. Kövér az első háborúnak a „híradásokban orosz-ukrán háborúnak nevezett” orosz-ukrán háborút tekinti.

„A valódi oka az Egyesült Államok és Oroszország szembenállásában keresendő, a tétje pedig, hogy a nyugati és a keleti nagyhatalmi politika tud-e a 21. századra stabilitást hozó új geopolitikai alkut kötni

vagy végül világháború lesz az eseményekből”

— vélekedett Kövér.

Kövér a továbbiakban kifejtette: a világban dúl azonban egy másik, egyelőre vértelen háború is, amely a „teljes nyugati emlékezetet hivatott kiirtani”. Kövér emlegette a „woke” és a „cancel culture” szavakat is, ami a publikum tetszését is kiváltotta.

Kövér beszéde végén természetesen „brüsszelezett” is, ugyanis

„ha a brüsszeli uniós vezetők eljönnének a Kurultájra, megtanulhatnák, hogy ha a lóra fel nem szállsz, ne lendítsd a lábad”.

Kövér szerint pedig a válság abból fakad, hogy az EU-ban az Oroszországra vonatkozó szankcióival „a brüsszeli politikusok úgy lendítették a lábukat, hogy nem volt alattuk ló”.

A Kurultáj egy kétévente Bugacon tartott rendezvénysorozat, amely fő célja a hagyományőrzés, egyrészről a magyarság ünneplése, másrészről a török rokonságot hangsúlyozva a „rokon lelkű” népekkel való találkozás. A név jelentése „törzsi gyűlés”, mint a Kurultáj oldala írja.

(telex.hu)

Valódi Hírek