Online oktatásra térhet át a Természettudományi Kar.
Az energiakrízis, a növekvő rezsiárak és az állami támogatások csökkenése miatt takarékoskodásra kényszerülhet Magyarország legnagyobb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), novembertől jövő év márciusáig a legnagyobb rezsikiadásokkal működő Természettudományi Kart (TTK) is bezárhatják, az oktatás online formában folytatódhat — értesült a Népszava.
A lap információi szerint a kar vezetése a napokban már kérte is az oktatókat, vizsgálják meg, hogy az egész éves, jelenlétet igénylő gyakorlati órákat, labormunkákat hogyan tudnák átcsoportosítani a szeptemberi-októberi időszakra. A végleges döntések a jövő héten születhetnek meg az ügyben.
A TTK egyik névtelenséget kérő munkatársa azt mondta, a kar vezetése tiltakozik a tervezett intézkedések ellen, a dékán viszont „bele van kényszerítve”, hogy takarékoskodni kell a rezsiköltségeken. Bár a TTK nem az egyetem legnagyobb kara, itt zajlik a legtöbb laborigényes kutatás is, a kar két épületének fenntartása az ELTE rezsiköltségeinek csaknem a felét teszi ki – amiben nagy szerepe van a korszerűtlen fűtéstechnikának is. Az ELTE az elmúlt tíz évben többször kért támogatást az államtól a fűtési rendszer korszerűsítésére, de pénzt egyszer sem kapott. Ha a TTK-t valóban bezárják fél évre,
a kutatási projektek jövője kérdésessé válhat.
Az ELTE kommunikációs osztályán nem cáfolták a lap állításait, csak annyit írtak, leghamarabb hétfőn tudnak pontos válaszokat adni. Keresték továbbá a felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, de eddig nem reagáltak a kérdésekre.
Pálfia Zsolt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, annyit meg tudott erősíteni, az ELTE-n valóban „hetek óta lebegtetik”, hogy valahogyan takarékoskodni kell majd, de konkrét döntésekről még nem tud.
„Az biztos, hogy az egyetem számára nem lesz könnyű a következő időszak, várhatóak olyan intézkedések, mint például
az online oktatásra történő átállás”
— mondta a szervezet alelnöke.
A TTK teljes bezárását nem tartja kivitelezhetőnek, különösen a kutatási projektek miatt, de mint fogalmazott, a mostani helyzetben „bármi” előfordulhat.
Nem ez az első alkalom, hogy az ország vezető egyeteme nehéz helyzetbe kerül. 2019-ben gazdasági okokból 250 millió forintos megtakarítást kellett végrehajtania a TTK-nak és a Bölcsészettudományi Karnak is, amit létszámleépítéssel voltak kénytelenek elérni. 2020-ban a koronavírus-járvány okozott nehézségeket, a kormány 155 milliárd forintot csoportosított át az egyetemek és főiskolák dologi kiadási keretéből a Járvány elleni Védekezés Központi Tartalékába, az ELTE kancellárja korábban fel is hívta az egyetem dolgozóinak a figyelmét, hogy
„megváltoznak a gazdálkodási lehetőségek”.
Az FDSZ alelnöke szerint különösen azok az intézmények voltak – és lesznek – nehéz helyzetben, amelyeket nem adtak át vagyonkezelő alapítványok kezébe. A 22 „modellváltó”, alapítványi egyetemnek ugyanis jelentős állami vagyont adott át a kormány, valamint törvényben rögzítette a következő öt évre szóló állami támogatás összegeit, összesen mintegy 1,8 ezer milliárd forintot, amiből a nem alapítványi intézmények – mint az ELTE – kimaradtak. A napokban százmilliárdos költségvetési átcsoportosításokról is döntött a kormány, amelyből 12,5 milliárd forintot szintén az alapítványi egyetemek támogatására költenek.
