Ennyire kong az ürességtől a kassza.
Nem hivatalos információk alapján a nemzeti parkok egyes területeinek eladása hetek óta téma a természetvédelmi szakemberek körében — írta meg pénteken a Népszava.
A jövő évi költségvetésben háromszázmilliárd forintos bevételt terveztek az állami tulajdonú ingatlanok eladásából Agrárminisztérium címen.
Szakemberek szerint ennyi pénzt csak úgy lehetséges beszedni, ha az állam hozzányúl az erdőgazdaságok vagyonához és a nemzeti parkokhoz, illetve ha ezután már nem csak magánszemélyek vehetnek állami földet, hanem
mezőgazdasági társaságok is
— írj a lap.
A nemzeti parkok mintegy 480 ezer hektáros területének igénybevételével egy új Földet a gazdáknak programot akarnak indítani — mondta egy agrárszakember a Népszavának.
Az új magánosítási koncepció szeptember végére lehet készen a lap forrása szerint.
A nemzeti parkok ingatlanjait korábban már megpróbálták eladni, de akkor az Alkotmánybíróság közbelépett; Gőgös Zoltán, a minisztérium egykori államtitkára azonban abban már nem biztos, hogy ez most is így lenne.
Gőgös az erdők esetleges eladásával kapcsolatban elmondta, hogy azokat a minisztérium csak használatba kapta, de nem a minisztérium a tulajdonos, így ez elég
merész húzás
lenne szerinte. Ugyanakkor hozzátette, hogy az erdőgazdaságoknál több olyan vagyonelem is van, amit el lehet adni: adász- és turistaházak, fűrész- és faházüzemek, illetve parkettagyárak is.
Gőgös hangsúlyozta, hogy a tervezett költségvetési összeg csak akkor fog összejönni, ha a cégek számára is megnyitják a földvásárlás lehetőségét.
„Az állam mintegy 150 ezer hektár eladható földterülettel rendelkezik, és amennyiben ezt a most hektáronként kétmillió forintos piaci áron eladná a társaságoknak, már meg is lenne a 300 milliárd forint”
— írja a lap.
Benedek Szilveszter, a Demokratikus Koalíció agrárszakértője szerint a nemzeti parkok legelői és kaszálói, valamint a korábbi földprivatizációból kimaradt szántók is felkerülhetnek az eladásra kínált területek listájára. Konkrétumokat azonban jelenleg lehetetlen mondani, mivel a tárca és a miniszter irányítása alá tartozó Nemzeti Földügyi Központ (NFK) is hallgat az ügyben.
A kisebb agrárvállalkozások tulajdonosai aggódnak, hiszen ők szívesen megvennék az eddig bérelt földjüket, ám hitelhez csak horribilis kamattal tudnak hozzájutni, ez pedig csökkenti az esélyeiket.
Benedek úgy látja,
a tulajdonkoncentráció erősödni fog.
Azoknak a gazdálkodóknak a földjét, bérleményét, akiknek nincs elég pénzük, a tehetősebb személyek, vagy társaságok fogják megszerezni.
