Tizenegyedik alkalommal változtatják meg a gránitszilárdságút.
„Teljes nonszensz, ilyen alkotmánymódosítás nem létezhetne”
– így értékelte Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke a fideszes tervet, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezik meg az uniós és az önkormányzati választásokat.
„Az eljárás jól mutatja, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) mennyire
torz elképzelései
vannak az alkotmányosságról, és hogyan viszonyul a Fidesz a saját maga által legyártott, az elfogadásakor gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvényhez”
– állapította meg Majtényi László. Ahhoz ugyanis, hogy a két választást egy időben tarthassák, módosítani kell az alaptörvényt. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már benyújtotta az erről szóló parlamenti javaslatot: ez lesz az alaptörvény tizenegyedik módosítása. A törvénygyár pedig nyáron sem áll le: már ma szavaznak is a képviselők.
A Fidesz – kifogásolta Majtényi László – magára nézve
nem tartja kötelezőnek
az alaptörvényt, valótlan indoklással használja ki azt a lehetőséget, hogy az ellenzék politikai hibái következtében megint kétharmados többsége van az Országgyűlésben.
Ugyanakkor a hatályos szabályok alapján, pusztán jogtechnikai értelemben a kormánypárt akkor változtatja meg az alaptörvényt, amikor erre ingere támad.
Az alkotmány máshol nem időszaki kiadvány, amit – emlékeztetett Majtényi László – nemrég az ukrajnai háború ürügyén ugyancsak mondvacsinált indokkal módosították. Ennek se volt más értelme, mint az, hogy a Fidesz bármikor áttérhessen a rendeleti kormányzásra az általa máskülönben uralt parlament háttérbe szorításával.
Az alkotmányjogi gondolkodással tökéletesen ellentétes, amit a Fidesz művel – fogalmazott Majtényi László. Az alaptörvény módosítása megkövetelné a társadalmi vitát, a mindenkori kormányzó és ellenzéki erők megállapodását. A Fidesz éppen
most tett ígéretet az EU-nak
arra, hogy társadalmi egyeztetés nélkül már nem kezd jogalkotásba.
Kocsis Máté magyarázata szerint a kormány spórolni akar: 9-10 milliárd forinttal olcsóbb lesz, ha a két választást egy napon tartják. Majtényi László nevetségesnek tartja az indoklást.
„Az alkotmányosság rendszere eleve nem takarékossági megfontolások alapján épül fel, de ha így lenne, az említett összeg akkor is bagatell akár a stadionberuházásokhoz, akár például a vizes vébé rendezési költségeihez képest. Ennyi pénz nekik csak zsebpiszok, a sokszorosát szórják szét a „baráti oligarchák” között”
– mondta Eötvös Károly Intézet elnöke.
Kizárt, hogy a takarékosság a valós indoka az alaptörvény módosításának, ebben egészen biztosak lehetünk – ismételte meg Majtényi László.
A valós indok a politikai cél megvalósítása: az, hogy
a Fidesz minél jobb eredményt érjen el
az uniós és az önkormányzati választáson, minél nehezebb helyzetbe hozza a most amúgy is „ágrólszakadt ellenzéket”.
Ez pedig – összegezte – bizonyosan alkotmányellenes cél.
„Ha az ellenzéki pártok továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy az EP-választáson külön indulnak, de az önkormányzati választásokon valamilyen összefogást szeretnének megvalósítani, akkor ez azzal jár, hogy a kampányban egyszerre kell versenyezniük és szövetséget építeniük egymással”
– mondta Szászi Áron, a Policy Solutions politikai intézet elemzője a hónap elején a lapunknak adott interjújában.
(via Népszava)
