Arról is beszélt, hogy az egészségügy „sokkal jobb állapotban van, mint amit feltételezünk róla”.
Félórás előadást tartott az IME (az egészségügyi vezetők szaklapja) Országos Egészség-gazdaságtani Konferencián Takács Péter, az ágazatért felelős államtitkár, aki az eddigiekhez képest valamivel többet mondott a kormány egészségügyi célkitűzéseiről.
Takács Péter részletezte a kormánynak az egészségügy átalakítását érintő terveit. További központosításról, valósághű Covid-adatokról, szakdolgozói béremelésről, valamint a kisvárosi kórházak és az alapellátás átalakításáról is beszélt.
„A pandémia alatt fel lehetett mérni, melyek az ellátórendszer erősségei és gyengeségei, és megnyílt a lehetőség arra, hogy összeálljon egy olyan csapat, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), amely operatív irányítóvá vált, és az is marad”
— fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva:
három fő célkitűzés köré épül fel a kormány egészségpolitikája, és mindent ennek a hármas célnak fognak alárendelni.
Az első legfontosabb cél az egészségben töltött évek számának növelése, hogy közelítsünk az uniós átlaghoz. Ennek jelmondata: arccal a prevenció felé. Az államtitkár megígérte, a korábban fiókba került programokat előszedik, valamint erősítik a lakosság egészségtudatosságát – például a népegészségügyi termékadókkal. Beszélt az üzemorvosok szerepének és feladatkörének bővítéséről is.
A második fő cél az otthonhoz közeli ellátórendszer erősítése, ráadásul ezeket megfelelő minőségben kell a lakosságnak kínálni, mivel jelenleg óriási egyenlőtlenségek vannak a hozzáférésben.
„Nagy hiba lenne kórházbezárásokról beszélni”
— fejtegette az államtitkár, hozzátéve, egyesével meg kell nézni, hogy melyik kórházban milyen ellátási portfólió nyújtható. Említette, hogy dinamikusabb, tartósabb ápolást kell nyújtani a rászorulóknak. A tervek szerint a kisvárosi kórházakat járási egészségközpontokká fejlesztik, ahova beköltöztetnék a járási háziorvosi praxisközösséget is. Ennek előfeltétele,
hogy átalakítsák a teljesen széttöredezett alapellátást.
Harmadik fő célként az egészségügy reagálóképességének javítását nevezte meg az államtitkár, aki az alapellátás és a kórházi ellátás közötti rendszer átalakításának tervéről is beszélt.
Mint elmondta, vizsgálják, hogy a jelenleg önkormányzati irányítás alá tartozó, 100 óránál nagyobb kapacitással rendelkező szakrendelők átkerüljenek-e az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. Ha ez megvalósul, létrejön egy olyan ellátási piramis, ami az otthonközeli ellátások megerősítését szolgálja, és fejleszti az egészségügy reagálóképességét is.
Az egészségügyi államtitkár kitért a szolgálati jogviszonyról szóló törvényre is, amit folyamatosan fejlesztenek, intenzíven egyeztetnek erről a kórházakkal, tegnapelőtt pedig két órát tárgyalt Kincses Gyula orvoskamarai elnökkel. Hangsúlyozta: jó lenne, ha megjelenne a bérezésben a minőség és a teljesítmény is, és nemcsak az orvosoknál, hanem a szakdolgozóknál is.
„Van arra kormányzati szándék, hogy a szakdolgozók bére kövesse az orvosokét, hogy ne nyíljon tovább a bérolló. Ha legközelebb orvosi bért emelünk, akkor a szakdolgozói bérekkel is foglalkozni kell”
— fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, már dolgoznak a szakdolgozói béremelés módszertanán.
A kórházfinanszírozással kapcsolatban kiemelte, meg kell határozni, hogy a kórházaknak mennyi esetszámot kell ellátniuk, és ezek alapján jelölnék ki az egyes kórházak gazdálkodási kereteit. Az államtitkár elmondásai szerint, a szakmával egyeztetett programok és tervek kerülnek majd a kormány elé.
A koronavírus miatti egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatban elmondta, a harmadik hullámtól kezdve az egészségügyi ellátórendszert egy új irányítási modellbe szervezték. A kórházak már nem magukra hagyott dzsungelharcosként küzdöttek a feladattal, hanem területi egységbe szerveződve, megyei irányítási struktúrát létrehozva dolgozhattak, Budapesten pedig hat ellátórégió létrehozásával segítették a munkát.
Takács Péter szerint a kórházak közötti feladatmegosztásnak köszönhetően tudtak humánerőforrást felszabadítani, és átállni egy rendkívüli helyzetre.
„Ez olyan jól működött, hogy a harmadik és negyedik hullámban a normál betegellátó tevékenységnek már nem kellett komoly kárt szenvednie:
míg az első két hullámban az elektív műtétek a békeidő 25 százalékára estek vissza, addig a harmadik és a negyedik hullámban ez az arány már 75, illetve 82 százalék volt. Tehát a rendszer bizonyított”
— vélekedett az államtitkár.
Kitért arra a kérdésre is, miért magas Magyarországon a Covid-halálozás: az államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy a bemeneti és kimeneti oldalt is a legszélesebben határozták meg, ami egy „nagyon őszinte” számot adott.
„Nálunk – Németországgal ellentétben – nemcsak a PCR-tesztes diagnózist, hanem a klinikai diagnózist is elfogadták. Vagyis, akinek a röntgenképén egyértelmű volt a fertőzés, az Covid-pozitív beteggé vált. Az is Covid-halottnak számított, akinek súlyos alapbetegsége mellé jött a fertőzés, és ha csak mellékes ok volt a fertőzés – például, akit úgy ütött el a villamos, hogy közben covidos volt –, az is bekerült a Covid-statisztikába”
— fejtegette az egészségügyi államtitkár.
Takács szerint ez is maga a bizonyíték arra, hogy
az egészségügyi ellátórendszer sokkal jobb állapotban van, mint amit feltételezünk róla,
mert ha összehasonlítjuk a térség országaival a standardizált többlethalálozást, akkor messze verjük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat is.
Takács a járvány egyik legnagyobb sikertörténetének nevezte az oltási programot, amihez kellett
egy bátor kormányzati döntés a keleti vakcinákról,
illetve az egészségügyi ellátórendszer rendkívüli szervezettsége.
(24.hu)
