Orbán Balázs bejelentette a katasztrófát: Magyarország arra is felkészült, ha nincs megállapodás Brüsszellel

A kormányfő politikai igazgatója egy új forgatókönyvet vázolt.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcsának első napján adott interjút a Reuters hírügynökségnek Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások állásáról. Ennek során hangsúlyozta, hogy a kormány nyitott a kompromisszumra és szeretne megállapodni a testülettel a helyreállítási pénzek feloldása érdekében, de szerinte nem kap a kormány elég konkrét felvetéseket a Bizottságtól. Nyilatkozatában ugyanakkor egy új forgatókönyvet is vázolt.

„Magyarország készen áll a kompromisszumra az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során annak érdekében, hogy hozzáférjen az EU-forrásokhoz”

— mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Reuters hírügynökségnek.

Orbán Viktor egyik vezető tanácsadója arról is beszélt, hogy országa szívesen fogadná az uniós végrehajtó testület részletes ajánlásait arra vonatkozóan, hogy Budapestnek pontosan mit kell változtatnia a törvényeiben ahhoz, hogy az uniós forrásokhoz hozzájusson.

„Nyitottak vagyunk a kompromisszumra” – jelentette ki az európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben.

Orbán Balázs azt állítja, hogy a Bizottság kifogásainak homályos megfogalmazása akadályozza a munkát, és a problémákat gyorsabban meg lehetne oldani, ha az EU végrehajtó szerve világossá tenné, hogy pontosan mit és hogyan akar megváltoztatni. „A probléma az, hogy túl sok és túl általános ajánlásunk van. Egyesek szerint az alkotmányos jogrendszerrel vagy az igazságszolgáltatással van probléma” – mondta.

„Mit kezdjünk ezzel? Konkrétabb ajánlásokra van szükségünk”

— hívta fel a figyelmet, mintegy arra utalva, hogy nem a magyar kormányon múlik a megállapodás.

Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy amikor az Európai Bizottság elindította Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást, akkor a testület pontosan elmondta, milyen problémákat lát az EU-s források hasznosulásánál, de később az országjelentésben is részletes fenntartásokat lehetett olvasni.

A Bizottság jelentéseiben a korrupció példájaként említette, hogy egyes uniós finanszírozású pályázatokon csak egyetlen, általában a kormányzó Fideszhez kötődő pályázó vett részt. Orbán Balázs szerint a probléma az eltérő uniós és magyar módszertannal van. „Másképp számolnak, mint mi. Ha ez a probléma, akkor mindenképpen meg fogunk állapodni” – mondta Orbán Balázs, hozzátéve, hogy Magyarország a lehető leghamarabb meg szeretne egyezni.

„Minden forgatókönyvre felkészültünk, ha kell, gyorsan tudunk lépni,

de arra is felkészültünk, hogy a pénzek nélkül is meg kell élnünk

– vetítette előre homályos jóslatát, hozzátéve, „Ez nem jó forgatókönyv számunkra, de anyagilag felkészültünk”.

A politikai igazgató itt minden bizonnyal arra gondolt, hogy a kormány képes a piacról is finanszírozni a magyar államot, amennyiben nem érkeznek uniós pénzek és már korábban is lépett ebbe az irányba, devizakötvények kibocsátásával (tavaly szeptemberben és idén júniusban).

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek hitelek, míg az EU-pénzek jelentős része támogatás lenne és Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter is érzékeltette egy mai interjúban, hogy

40 milliárd euró a tét,

  • amiből 21,7 milliárd a kohéziós politikai támogatás,
  • további 15,5 milliárd a helyreállítási pénz,
  • amiből 5,9 milliárd euró a támogatás
  • és 9,6 milliárd a hitelkeret.

Tehát sokkal nagyobb nagyságrendekről szólnak most a tárgyalások, mint akárcsak a tavaly szeptemberi 4,25 milliárd dolláros és a mostani 3,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátások, amelyek mind hitelt jelentenek.

A Portfolio megjegyzi: Orbán Balázs nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy

már a kormány is számol azzal, hogy nem érkeznek meg az EU-pénzek.

Ha ez a negatív forgatókönyv valóban bekövetkezne, az több szálon is súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve:

  • Egyrészt alapjaiban írná át a költségvetési és beruházási terveket, például a már bejelentett költségvetési kiigazítás sem lenne elegendő.
  • Másrészt a piaci szereplők, befektetők szemében is negatív olvasata lenne egy ilyen forgatókönyv bekövetkezésének (ők már eleve árgus szemmel figyelik Magyarország költségvetési- és adósságpályáját). Éppen tegnap derült ki, hogy például a francia nagybank, a Societe Generale elemzője nem hisz abban, hogy év végégi összejönne az alku a helyreállítási programról, így annak 70%-át elbukná az ország, sőt jövőre szerinte harmadával-negyedével vágni fogják a felzárkóztatási pénzek keretét is, amellyel párhuzamosan a forint további jelentős gyengülését vázolja.
  • Harmadrészt feltehetően a hitelminősítők sem hagynák szó nélkül. A Fitch Rating már áprilisban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország besorolását is veszélyeztetheti a kormány és az EU vitája. Emlékezetes, júliusban a Fitch, majd augusztusban a Standard & Poor’s vizsgálhatja felül a magyar besorolást.

(portfolio.hu)

Valódi Hírek