Az öt feltörekvő piaci ország a legsérülékenyebbek között van, ebbe a csoportba került Magyarország.
Öt feltörekvő piaci ország, Ukrajna, Brazília, Egyiptom, Ghána és Magyarország a legsérülékenyebb a kötvényhozamok emelkedése és a finanszírozási költségek elszállása szempontjából – figyelmeztet szerdai elemzésében az S&P Global. A cég szakértői szerint az elmúlt hónapokban látott folyamat akár az érintett országok hitelminősítői besorolására is negatív hatással lehet.
Először tavaly készített elemzést az S&P Global arról, milyen hatással lenne az egyes országok költségvetési helyzetére a finanszírozási költségek 100, illetve 300 bázispontos emelkedése az alappályához képest, ezt a modelljüket frissítették most. A cég kiemeli, hogy a fejlett országoknak csak kis részét érinti a probléma,
öt feltörekvő piaci ország viszont a legsérülékenyebbek között van, ebbe a körbe került be új tagként Magyarország is.
Jelentésükben kiemelik, hogy az adósság átlagos futamideje hét év körül van szinte minden vizsgált országban, vagyis az emelkedő kamatok a költségvetés számára fokozatosan növekvő terhet jelentenek. Hozzáteszik, hogy a feltörekvő piacon elsősorban azok az országok vannak veszélyben, melyeknél a bruttó refinanszírozási költség meghaladja a GDP 10%-át, számukra a következő időszakban a Fed kamatdöntéseinek tempója jelenti a legfőbb rizikót.
Ezen túl külön negatív hatás, hogy miközben a fejlett országok jellemzően saját devizájukban adósodnak el,
a feltörekvőknél jelentős a szerepe a devizaadósságnak.
Ezt pedig a modellbe is be kellett építeni, a belső eladósodás és a devizaadósság súlyozott átlagát vették alapul a számításkor.
Ukrajna ügyében például az elemzés hangsúlyozza, hogy a dollárban számított GDP akár a felére is zuhanhat idén a háború következtében, ez pedig az adósságfinanszírozást is megdobja a nemzeti össztermék arányában, hiszen ugyanakkora nominálisan lejáró dollár adósságtömeg kétszer akkora arányt képviselhet.
Magyarország esetén azt emelik ki, hogy a régióban jelentős az államadósság, amiből évente a GDP 11,5%-ának megfelelő mennyiséget kell megújítani becsléseik szerint. Ennek alapján pedig a nemzeti össztermék 1,6 százalékával nőhet a finanszírozási költség 2025-ig,
ez jelen állás szerint nagyjából 800 milliárd forintos extra teher.
Korábban a Portfolio is elemezte a magyar kamatkiadások jelentős emelkedését, számításaik szerint évente 300-400 milliárd forintos plusz terhet jelenthetnek a magasabb hozamok. Sőt, a 2023-as költségvetés tervezetében a kormány is jelentős emelkedéssel számolt ezen a soron.
Az S&P véleménye most azért lényeges, mert a világ legnagyobb hitelminősítőjéről beszélünk,
mely elemzésében hangsúlyozza, hogy az egyébként is kifeszített költségvetéseket újabb kihívás elé állítják az emelkedő hozamok. Ez pedig a cég minősítési kritériumrendszerében is hangsúlyosan szerepel, egyrészt a költségvetési hiány, másrészt az adósság fenntarthatósága szempontjából.
Vagyis az biztosan nem jó túl hír Magyarország számára, hogy a legsérülékenyebbek közé sorolták.
Az S&P szakértői egyébként legközelebb augusztus 12-én teszik közzé a magyar adósbesorolás felülvizsgálatának eredményét, vagyis legkorábban akkor tudhatjuk meg, mit jelent a mostani elemzés a BBB osztályzatunk szempontjából, melyre most stabil kilátás van érvényben.
