Felheccelte az ügy.
„Arra bátorítjuk Magyarországot, hogy gondolja újra álláspontját
a globális minimumadóval kapcsolatban, az Európai Unió ezt a fontos munkát nem fogja feladni”
— jelentette ki Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja csütörtökön Brüsszelben az Európai Parlament plenáris ülésén.
„A globális adó-megállapodást fenyegető nemzeti vétókkal” foglalkozó parlamenti vitában az olasz biztos elmondta, a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelvnek közös célnak kell lennie az Unióban. ez fontos mind a gazdaság, mind a társadalom szempontjából is.
„Októberben ezzel még minden uniós tagállam egyetértett,
egyöntetűség alakult ki” — szögezte le. Mint mondta, az Európai Bizottság olyan irányelv-javaslatot próbált kidolgozni, amely minden tagország számára megfelelő, ugyanakkor egyetlen tagállam, Magyarország, az utolsó percben nem volt hajlandó ezt támogatni.
Hozzátette, hogy a magyar kormány az ukrajnai háború gazdasági hatásaira hivatkozott, amikor úgy döntött, hogy nem fogadja el a javaslatot, és felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet minden tagállamra hatással van.
„Éppen ezért olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek bevételt termelnek az EU számára, hogy megvédjük a polgárokat a háború hatásaitól. A 15 százalékos társasági adókulcs bevezetése hatalmas hasznot jelentene, miért fosztanánk meg magunkat ettől?” — tette fel a kérdést.
Hozzátette, minimumadóra szükség van, garantálni kell, hogy az óriáscégek ott fizessék az adókat, ahol a profitot termelik. Gentiloni hangsúlyozta, az EU-nak meg kell hallgatnia a polgárok igényeit, és eleget kell tennie azoknak, az ezzel kapcsolatos felelősség az ellenző tagállamra hárul.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában kifejtette, ha egy tagállam él az uniós szerződésekben foglalt jogával, hogy megállítson egy folyamatot, amely meggyőződése szerint árt Európának, akkor lehet, hogy érdemes elgondolkozni azon, miért teszi ezt.
„Ne legyünk önmagunk ellenségei, háború dúl, most a kármentéssel kellene elsősorban foglalkozni újabb terhek kirovása helyett” — jelentette ki a figyelmet a Fidesz képviselője. Hozzátette, a globális minimumadó kétpilléres csomag, amelynek első részével, a technikai óriásvállalatok megadóztatásával kapcsolatban nem történt előrehaladás, pedig a két pillért egyszerre kellene „tető alá hozni„.
Mint mondta, a nemzetközi partnerek sem Ázsiában, sem Amerikában nem hajtották végre azt, amit Európa szeretne már bevezetni, így az európai cégek versenyhátrányba kerülnének. Véleménye szerint a javaslaton tovább kell dolgozni, Európa egysége és versenyképessége érdekében.
Molnár Csaba, a DK EP-képviselője szerint a magyar kormány meg akarja akadályozni a leggazdagabb multinacionális cégek igazságos adóztatását, mert a magyar miniszterelnök a multikat védi a magyar kisemberekkel szemben. Orbán Viktor miniszterelnök „a leggazdagabbak helyett a kis- és középvállalkozók, valamint
a legszegényebbek vállára teszi a terheket,
hiszen csak akkor harcolt a leggazdagabbak ellen, amikor még nem tartozott közéjük” — hangsúlyozta a politikus.
Véleménye szerint a magyar miniszterelnök „azért vétózik, mert azt zsarolásra is felhasználja, abban bízik, hogy ha ezzel fenyeget, akkor a jogállamiság helyreállítása és az állami korrupció megszüntetése nélkül is hozzájuthat az uniós támogatásokhoz„.
„Európát nem ejtheti túszul egy tolvaj, akkor sem, ha a névjegykártyájára miniszterelnök van írva” — zárta beszédét Molnár Csaba.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szerint a csütörtöki vita napirendre tűzése és alapgondolata a globális minimumadóval kapcsolatos tartalmi véleménykülönbségektől elvonatkoztatva is „botrányos„, mert azt mutatja, hogy az Európai Parlament el akarja venni a tagállamok jogát a saját nemzeti érdekeik képviseletére.
„Felháborító, hogy az Európai Parlament el akarja vitatni azt, hogy egy tagállam szuverén módon képes legyen saját nemzeti álláspontját képviselni. Ezzel
az EP súlyos támadást indít
nemcsak a tagállamok szuverén érdekérvényesítési joga, de az ezt garantáló uniós alapszerződések ellen is.
Ez pedig nem jelent mást, mint hogy az Európai Parlament, immáron sokadjára, a jogállamiság elveivel megy szembe. Teszi ezt úgy, hogy a jogállamisági elvek betartását a tagállamokon folyamatosan számonkéri” — méltatlankodott Deutsch Tamás.
Ujhelyi István, az MSZP uniós parlamenti képviselője sajtóközleményében arra mutatott rá, hogy a globális minimumadóval elérhető, hogy a multicégek is a bevételeikkel arányos felelősséget vállaljanak a válságok idején, az eszköz továbbá megakadályozza a legnagyobb multivállalatok adóparadicsomokban történő adózását és profitjuk jogszerűtlen kimentését.
Véleménye szerint
„a Fidesz-kormány meglehetősen sajátos pávatáncot jár ebben a kérdésben: korábban fontos miniszterek is támogatásukról biztosították a javaslatot, sőt, a fideszes EP-képviselők semleges tartózkodása mellett
a KDNP színeiben Brüsszelben politizáló Hölvényi György még meg is szavazta
idén májusban a globális minimumadóról szóló parlamenti határozatot„.
„A Fidesz-KDNP politikusainak zavart viselkedése az ügyben tökéletesen bizonyítja, hogy itt nem elvi kérdésről vagy nemzeti érdekvédelemről van szó, mindössze
a magyar kormány a lengyel példát követve igyekszik újabb zsarolási pozíciót fogni,
hogy a befagyott uniós forrásokról szóló tárgyalását megkönnyítse”
— jelentette ki a szocialista politikus.
(MTI korrigálva)
