Nem nyelvbotlás volt.
Frappáns elköszönéssel reagált kedd este a Szeged TV arra a hírre, miszerint újra bevezetik Magyarországon a főispáni tisztséget, Magyarország megyéit pedig mostantól vármegyéknek fogják hívni.
„Önöknek pedig nagyon köszönöm a figyelmet, Téma című műsorunkat látták Csongrád-Csanád vármegyéből!”
– mondta Balogh Judit műsorvezető az adás végén.
A reakciót a Media1 vette észre, amely videófelvételt is közzétett az elköszönésről:
A műsorvezető és a Szeged TV ezzel a legújabb, már be is nyújtott alaptörvény-módosítás tervezetre reagált, amely amellett, hogy összevonja az Európai Parlamenti választásokat az önkormányzati választásokkal, a megyéket átnevezi vármegyékre, így elfogadását követően Magyarország megyéit ezután vármegyéknek kell majd hívni.
A javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be. Magyarországon a vármegye (latinul comitatus) kifejezés 1000 és 1949 között volt használatban, 1949-ben azután az akkor elfogadott új Alkotmány hivatalossá tette a megye megnevezést, amit azóta is használunk.
Az Alaptörvény változtatásával most 73 évet megy vissza Magyarország az időben.
Tegnap döntöttek arról is, hogy egy másik törvényjavaslattal a kormánybiztosokat átnevezi a Fidesz-KDNP kormány főispánokká.
A közösségi médiát kedd estére teljesen elárasztották a különböző, a megyéket és a kormánybiztosokat átnevező alaptörvény-módosításon gúnyolódó bejegyzések. A Szeged TV is egyfajta humornak szánta ezt az elköszönést.
„Az ispán (megyésispán) eredetileg a megyék élére állított királyi tisztségviselő. Az 1290:3 tc. szerint csak nemes ember tölthette be ezt a tisztséget. A középkorban a megyésispánságok jelentős részét országos vagy udvari főméltóságok viselték. A megyésispánt a király nevezte ki meghatározatlan időre. A XIV. század közepéig authentikus pecséttel rendelkezett, és az ország bárói közé számították. A megyésispánok főispán elnevezése csak a XVI. század elejétől vált általánossá. A főispán a középkorban a király előtt tette le esküjét. A XVI. századtól a vármegyék megkövetelték, hogy az eskütétel előttük történjen. II. József idejében (1785-1790) szünetelt a főispáni állás, helyette királyi biztosok töltötték be a tisztséget. A XIX-XX. században többször is változtattak a tisztség tartalmán, de fő funkciói megmaradtak: a főispán az állam képviselője volt a törvényhatósági közigazgatásban, akit ekkor már a belügyminiszter előterjesztésére az uralkodó nevezett ki, és a törvényhatósági közigazgatásban a főispán volt a törvényhatósági közgyűlések elnöke. A tisztséget 1950-ben megszüntették”
— idézi a Media 1 a Somogy.hu-t.
