Nem nézik jó szemmel Orbánék törekvéseit.
Hazánk is részt vesz az Ukrajna függetlenségét támogató egységfront megteremtésében, legalábbis formálisan. Magyarország és Szerbia ugyanis egyesítik villamosenergia piacukat, az oroszok továbbra is hangoztatják, Paks2 velük épül meg. Közben az angolok viszolyognak a feléledő birodalmi törekvések láttán a „neo-imperialista projektek kontinensein”, köztük emlegetik Orbán Kárpátaljai vízióit is.
A NATO-főtitkár köszönetet mondott a Bukarestben hétvégén összeült B9-eknek a transzatlanti- és az Ukrajna függetlenségét támogató egységfront megteremtéséért – írja az Eurasia Review, amiről a Klubrádió számolt be. A B9 csoport – amit még a Krím annektálásakor hoztak létre, beletartozik Magyarország éppúgy, mint a V4-ek, Észtország, Bulgária, Litvánia, Lettország, Románia – amolyan minicsúcsnak tekinthető a hónap végén esedékes spanyolországi NATO-csúcs előtt– írják. A megbeszélésre Novák Katalin államfő utazott el.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a B9-ek gyorsan reagáltak az ukrán helyzetre, megduplázták harccsoportjaikat, ideértve Magyarországot is – írják. A főtitkár arról is beszélt online bejelentkezése során, hogy tovább kell erősíteni a tagállamoknak az elrettentő és védelmi kapacitásaikat, mert kétséget kizáróan a NATO a szövetségesek zsebkendőnyi területéért is harcolni fog, ha támadás éri. Emellett nyugtázta azt is, hogy a legtöbb szövetséges már elérte a védelmi kiadások célszámát, és a GDP 2%-át erre költik, számos ország már meg is haladta ezt.
A madridi csúcson a központi téma lesz az Ukrajnával, Grúziával, Finn- és Svédországgal kialakított partnerségi viszony még szorosabbra fűzése.
Magyarország és Szerbia egyesítik villamosenergia piacukat – írja a két ország vezetőjének hétvégi találkozóját összegző írásában az orosz nyelvű News portál. Ennek dátuma 2028., és közben – Szijjártó Péter tájékoztatása szerint – bővül a megújuló energiaforrások aránya is. Ismét megerősítést nyert – olvashatjuk az orosz portálon, hogy
Paks2 megépül, a Roszatom biztosítja a terve megvalósításának technikai feltételeit.
Ugyan a beruházás pénzügyi feltételei még kérdésesek, azt azonban Szijjártó több ízben is hangoztatta, hogy Magyarország energiabiztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen az atomerőmű újabb két blokkjának a megépítése. Sőt szerinte
ez a közös magyar-orosz beruházás semmiképp nem eshet az uniós szankciók hatálya alá.
Orbán Kossuth rádiós interjújára sokan felkapták a fejüket, arra figyelmeztetnek, hogy Orbán szerint a gázembargó tönkre fogja tenni az Európai Unió gazdaságát – írja többek között a hindi Republic World angol nyelvű kiadása. A cikk megjegyzi, hogy már az olajembargó során is kardoskodott Orbán azért, hogy a többi tagállammal szembemenve egyedüliként kiváltságokat élvezhessen. Nem lesz ez másként akkor sem, amikor a hetedik szankciós csomag gázimport tilalma napirendre kerül.
Orbánnal együtt Szijjártó külügyminiszter az El Pais spanyol lapnak adott interjúban is elmondta, hogy Magyarország kész közvetíteni Ukrjan és Oroszország között. Szijjártó ismét megerősítette, hogy továbbra sem lehet hazánk területén át fegyvereket szállítani. (Bár a Honvédelmi Minisztérium az MTI-n keresztül azt írta, hogy „katonai menetoszlopra kell számítani 2022. június 13-15. között Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék útjain.”)
Az Egyesült Királyság a józanság szigete ahhoz képest, amit a neo-imperialista projektek kontinensein látunk – írja érdekes elemzésében a brit Telegraph, amikor sorra veszi, Eurázsiában, Oroszországban éppúgy feléledtek a birodalmi törekvések, mint Törökországban az ottomán birodalom utáni nosztalgia.
De még Orbán Viktort is ebbe a körbe sorolják, mert Kijev szerint neki is vannak Kárpátalja visszaszerzésére irányuló törekvései.
Kínában nem egy kisebbség elleni intézkedés jelzi ugyanezt a tendenciát, de még a lengyel-litván nemzetközösséget éltető nacionalisták is ebbe a képbe illenek. Minden nemzet nosztalgiázik múltjának hősei után, de ha például Ukrajnát is vesszük, a kozákok előtt voltak a tatárok, akik etnikailag nincsenek kapcsolatban, előttük a mongolok, a szkíták, illetve azok a nomád lovas népek, akik bejöttek Kelet-Ukrajna területére. Nem a származás és a vérségi, hanem a földrajzi terület a kapocs köztük – véli a szerző, Juliet Samuel.
(via, klubradio.hu)
