Azonnali megoldásra vár a tanárhiány.
Az oktatást is felügyelő belügyminiszter hétfőn tárgyal a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőjével.
„Gyors megoldásra vár a tanárhiány”
— mondja ezúttal nem a két szakszervezet (Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) sztrájkbizottsága, hanem maga a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője mondja, éspedig a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (Kesma) tartozó Kisalföldnek — írja a 24.hu.
Horváth Péter a portálnak megerősítette, miután az oktatásügyet a Belügyminisztérium irányítása alá vonták, találkozót kért Pintér Sándortól, akivel hétfőn ül le egy egyórás bemutatkozó beszélgetésre. Tárgyalni pedig lesz miről, hiszen azt mondja,
évek óta tanárhiánnyal küzdenek az iskolák, sokkal többen mennek nyugdíjba, hagyják el a pályát, mint ahányan érkeznek.
Az olló ugyanis annyira nyílik a kezdő tanárok és a pályaelhagyó pedagógusok száma között, hogy rövid távon nem mutatkozik esély ennek a megfordítására.
Horváth Péter szerint a tanárhiány miatt a leterheltség is egyre nagyobb, legtöbben már heti 25-26 órát tanítanak egyéb feladataik mellett. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is kulcskérdésnek tartja a bérek rendezését, hiszen
a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az ötvenöt százalékára estek vissza.
A Nemzeti Pedagógus Kar vezetője abban bízik, hogy a külső körülmények ellenére is sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben. A Nemzeti Pedagógus Kar is azt képviseli, hogy a pedagógusbérek alapját ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően
a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket.
Ez kiszámíthatóvá tenné a helyzetüket, a pályakezdők bére bruttó 400 ezer forintra emelkedne.
Orbán Viktor kormányfő egyébként többször is beszélt a tanárok béremeléséről. Tavaly év végén nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, sok múlik a gazdaság teljesítőképességén. Ám hozzátette, a tanároknak igazuk van, tehát a mostani 10 százalékos emelés nem oldja meg azt a problémát, amivel ők küszködnek, vagyis hogy az elvégzett munkájukhoz képest és az időközben megnőtt magyar bérszínvonalhoz képest a fizetési színvonaluk alacsony.
A kormányfő akkor nem mondott számokat, de jelezte, nem is béremelésről, hanem bérrendezésről kell gondolkodni. Később, már a választások után, szintén egy nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a 10 százalékos emelést meg tudják valósítani, de elvi alapon nem ért egyet azzal, amikor egy állami ágazat bérezése a minimálbérhez van kötve.
A képviselőknél egyébként pont ilyen bérautomatizmus működik, csak náluk az előző évi átlagkeresetet veszik alapul. Ez alapján nőtt Kövér László házelnök díjazása is, akiéhez éppen most igazítanák a kormányfőét — jegyzi meg a lap.
(via, 24.hu)
