És, hogy ő maga hányszor szeretne vétózni.
Csütörtök este először adott nagyinterjút köztársasági elnökként Novák Katalin. A beszélgetés az M1 tévé 48 perc című műsorában hangzott el, a kérdező Lánczi Tamás volt.
A Sándor-palotában felvett műsorban elsőként Novák első hivatalos útjaira tértek ki. Novák elmondta, hogy a magyarokat és a lengyeleket nagyon hosszú barátság köti össze, ezért döntött úgy, hogy az első útja Varsóba vezessen. A Református Egység Napját Erdélyben ünnepelte, ezt követte Berlin.
„Sok olyan hang van, amely éket próbál verni a lengyel-magyar barátságba”
– tette hozzá, de kiemelte, hogy ennek ellenére a két ország között továbbra is jók a kapcsolatok.
Lánczi rákérdezett az erdélyi magyarok helyzetére is, az erre adott válaszát az államfő úgy kezdte, hogy valóságos ünnep volt a gyulafehérvári látogatás. „Kegyelmi pillanat” volt Novák számára az, hogy elmondása szerint Balog Zoltán egy
lelkészi csókkal
békített ki egy román nacionalista tiltakozót.
„Úgy látom, Erdélyben magyarnak lenni soha nem volt egyszerű az elmúlt 100 évben, és egy ideig nem is lesz az (…) de a legtermészetesebb módon hordják a székely viseletet.”
Arra kérdésre, hogy mi a tétje az ukrajnai háborúnak a kárpátaljai magyarságra és az összmagyarságra tekintve, Novák úgy válaszolt, hogy nagyon megrázó minden nap látni azokat a beszámolókat, amelyek a háborús zónából érkeznek. Ezzel együtt jó látni a segítségnyújtást.
„Az oroszok nem fogalmaztak meg valódi háborús célkitűzést”
– jelentette ki Novák, megjegyezve azt is, hogy Vlagyimir Putyin még háborúnak sem nevezte az inváziót.
Az államfő szerint nem a pártoktól kell várni a nemzet egységének megteremtését, de meg fogja találni ennek a módját a jövőben. Az államfői pozíció lehetőséget ad bizonyos távolságtartásra is, jegyezte meg Novák.
Lánczi felvetette azt a dilemmát, hogy a köztársasági elnöknek milyen gyakorisággal kell visszaküldenie a törvényeket az országgyűlésnek, illetve kell-e foglalkozni az erre irányuló kritikákkal. Erre Novák azt mondta, nem tartja szerencsésnek ezt a „centivel való méricskélést”, majd elődjét, Áder Jánost, idézte, aki annak idején azt monda,
ha száz jó törvényt tárnak elé, százat ír alá, ha száz rosszat, ugyanennyit küld majd vissza.
A köztársasági elnök azt mondta, tud azonosulni Áder hozzáállásával, így a fentiek szellemében igyekszik majd eljárni ő is.
Ezt követően a nyugati demokráciák állapotát kezdték firtatni, Novák Katalin szerint sokan sokszor megsértődnek, mert az emberek nem úgy döntöttek, ahogy ők tették, ezért bélyegeznek dolgokat antidemokratikusnak. Erre az attitűdre szerinte Európában, de a tengerentúlon is akad bőven példa.
Zárásként azt mondta, öt év múlva akkor értékelné sikerként elnöki ciklusát, ha az alábbi három feltétel teljesülne:
- ha sikerülne közelebb hozni az embereket egymáshoz, és minél többen gondolnának vissza úgy a ciklusára, hogy „az én elnököm is volt”;
- ha fejlődnének a nemzetközi kapcsolataink és egyre többen fordulnának bizalommal, érdeklődéssel Magyarország felé;
- és ha megvalósulna egy nemzetegység, amiben végül a lehető legtöbben osztoznánk.
(via 24.hu)
