Joe Biden meggondolta magát: Amerika mégis küld Ukrajnának precíziós rakéta-sorozatvetőket (+videó)

Rakétafegyverek szállításáról döntött az amerikai elnök.

Joe Biden elnök hétfőn még úgy nyilatkozott az amerikai sajtónak, hogy nem küldenek rakéta-sorozatvetőket Ukrajnának, mivel nem akarnak nekik olyan fegyverrendszert küldeni, mellyel Oroszország területét lehet támadni. Most több hírportál is arról ír, hogy az elnök meggondolta magát: mégis megkapja Ukrajna a régóta áhított M142 HIMARS rakéta-sorozatvetőket — tudósított a Portfolio.

Joe Biden amerikai elnök kedd este jelentette be, hogy újabb, 700 millió dolláros fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, amely kézifegyverek, páncéltörő eszközök, vállról indítható légvédelmi rakétaindítók mellett tartalmazni fog „precíziós rakétafegyvereket” is.

A Newsweek arról számolt be, hogy a Fehér Ház egyik szenior tisztségviselője szerint a csomag tartalmaz majd M142 HIMARS rakéta-sorozatvetőket is, viszont nem adják oda hozzá a nagy hatótávolságú ATACMS rakétaindítót, hanem „csak” a rövidebb hatótávolságú MLRS-konténert kapják meg az ukránok, mellyel „80 kilométer körüli” lőtávolságot lehet elérni.

A tisztségviselő szerint az ukránok megígérték, hogy nem fogják a rakétarendszerrel Oroszország területét támadni és „kielégítő garanciákat adtak”, hogy teljesíteni is fogják ezt az ígéretet.

A HIMARS fejlesztése lényegében két irányvonal mentén zajlik: a fegyverrendszer elérhető hatos, rakéta-sorozatvető konténerrel, illetve egy nagy hatótávolságú rakétaindító rendszerrel is. Az előbbi nagyobb tűzgyorsasággal bír és könnyebben újratölthető, cserébe „csak” 50-70 kilométer hatótávolsággal bír. A nagy hatótávolságú rendszer rakétatípustól függően 300-500 kilométer. Az ukránok az előbbi típusváltozatot kapják meg.

A HIMARS a világ egyik legmodernebb rakéta-sorozatvető rendszere, kifejezetten intelligens számítógépes tűzvezérlő rendszerrel rendelkezik, mellyel az orosz MLRS-ek nincsenek felszerelve.

Ez nagy előny az orosz rakéta-sorozatvetőkkel szemben,

hiszen a HIMARS így lényegesen pontosabb és alkalmas precíziós csapásmérő műveletekre is, de Biden döntése most egyszerre biztonsági kockázatot is jelent az Egyesült Államoknak és azoknak az országoknak, amelyek ezt a sorozatvetőt rendszeresítik.

Ha az oroszoknak sikerül egyben megszerezniük egy HIMARS-rendszert és Oroszország területére tudják szállítani, adott a lehetőség, hogy szétszedjék és részletesen kielemezzék a rakétarendszert. A konklúziók mentén fejleszteni tudnak egy olyan metódust, mellyel egyrészt védekezni tudnak az MLRS-sel leadott támadás ellen, másrészt pedig le tudják másolni,

be tudják építeni a rendszerben található számítógépes megoldásaikat saját fegyvereikbe.

Az Egyesült Államoknak nyilván mérlegelnie kell ezeket a kockázatokat, ezért elképzelhető, hogy olyan konfigurációban szállítják majd le a rakéta-sorozatvetőket, melyekből kiveszik az érzékenyebb technológiai elemeket. Ukrajnából érkező harctéri információk szerint az M777-es vontatott lövegek mellé sem kapták meg az ukránok a számítógépes tűzvezérlő rendszereket. Ez persze épp azt az előnyt venné el az amerikai fegyverektől, ami jobbá teszi őket a hasonló típusú orosz fegyvereknél.

A Portfolio rámutat, az kérdés továbbá, hogy milyen garanciákat kapott az Egyesült Államok arra, hogy Ukrajna valóban nem fog Oroszország területére lőni a HIMARS-rakétaindítókkal. Harkiv térségéből ugyanis még a rövidebb hatótávolságú MLRS-konténerekkel is simán rá tudnak lőni Belgorod városára. Elég ennek a támadásnak a kivitelezéséhez egy-egy vakmerőbb gondolkodású ukrán katonatiszt, nem is kell hozzá központi döntés.

Amerika nyilván azért kérte az ukránokat arra, hogy ne lőjék a HIMARS-okkal Oroszország területét, mert ennek

nagyon jelentős (világháborús) eszkalációs kockázata van.

Ukrajna viszont nyilván saját, nemzeti érdekeit nézi, amikor hadműveleti kérdésekben dönt, jól mutatja ezt a repüléstilalmi zóna körüli huzavona is.

Ukrajna nem mellesleg évek óta lobbizik amerikai MLRS-rendszerekért és eddig rendre elutasító választ kaptak, épp a fenti szempontok miatt. Az nem világos, hogy mi késztette Joe Biden elnököt most arra, hogy a hétfői bejelentés és a konzisztens elutasító válasz után most mégis meggondolja magát.

Videó:

(via, porfolio.hu)

Valódi Hírek