Az isteni gondviselés segít.
„Békét és biztonságot akarunk” — mondta a honvédelmi miniszter vasárnap a magyar hősök emlékünnepén, Budapesten. Szalay-Bobroviczky Kristóf a Hősök terén, a magyar hősök emlékkövénél hangsúlyozta, hőseink közül sokan azért estek el, mert „mások háborúit kellett megvívnunk„. Most viszont, mint fogalmazott,
„szerencsés a magyarok felett a csillagállás„.
„A történelem jó oldalán állunk,
szabad, független nemzet vagyunk,
és immár 12 éve a magyar nemzeti érdeket helyezzük mindenek elé” — állította Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzátette, a haza védelmére felesküdött miniszterként a haza védelmének és biztonságának megőrzése a legfőbb feladata.
„Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy
a veszélyek nem múltak el,
a migráció, a járványok és háborúk korszaka köszöntött be” — hívta fel a figyelmet. Kiemelte, „napjaink küzdelmeihez hőseinkből kell erőt meríteni„.
Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy a különböző katasztrófák elhárításában a magyar katonák helytálltak és helytállnak. Egyszerre védik Magyarország déli és keleti határait, segítik a szomszédos Ukrajnában kitört háború elől menekülőket, és a koronavírus-járvány idején is szolgálatot teljesítettek az oltópontokon, a kórházakban — fejtette ki a miniszter, aki köszönetet mondott a katonák szolgálatáért.
Felhívta a figyelmet, hogy az orosz-ukrán konfliktus Magyarországra is hatással van. „Nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük a magyar családokat a háborútól. Nem szabad engednünk, hogy belesodródjunk, ez nem a mi háborúnk” — szögezte le. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, a biztonság megőrzéséhez hozzák létre a honvédelmi alapot is.
„Ennek az alapnak célja, hogy biztosítsa azokat az anyagi forrásokat, amelyek a haderőfejlesztéshez és az erős, ütőképes, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, önkéntes alapon szervezett, de növekvő létszámú, magabiztos és elszánt magyar hadsereg felépítését teszi lehetővé. Magyarország NATO-tagsága és az épülő haderő a magyar emberek biztonságának garanciája” — jelentette ki.
„Mi, magyarok mindig büszkék voltunk a hőseinkre” — hangoztatta a miniszter. Arról beszélt, a rendszerváltás utáni Magyarországon bő két évtizeddel ezelőtt, az első Orbán-kormány döntött a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf ünnepi beszédében „személyes hőséről„, anyai nagyapjáról is megemlékezett. A miniszter nagyapja 1945. március 17-én, a Vértesben harcolva súlyosan megsebesült. Életét egy, a zsebében hordott cigarettatárca megmentette meg, ami az őt ért lövést nagyobb részben felfogta.
A tárcavezető elmondta, hogy ez az átlőtt tárca családjuk legféltettebb ereklyéje. Amikor katonai tiszteletadás mellett megkezdte honvédelmi miniszteri munkáját, akkor is a zsebében, a szíve felett volt — idézte fel.
„Ez az ereklye most ott van az íróasztalomon, és ott lesz a következő években is, hogy emlékeztessen a magyar hősök áldozatára” — jelentette ki honvédelmi miniszterként első ünnepi rendezvényén részt vevő Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Az ünnepség végén a magyar hősök emlékkövénél koszorút helyezett el Szalay-Bobrovniczky mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Kun Szabó István, a köztársasági elnök főhadsegédje.
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, amelynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek „az elmúlt ezredév magyar hőseire„, akik életüket adták a hazáért.