Nem érdekli a tiltakozás.
Interjút készített a Népszava Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a különadóról, a rendeleti kormányzásról, a katáról és és az iparűzési adóról.
Parragh elmondta, hogy annak ellenére, hogy az első negyedéves adatok pozitívak, egyre bizonytalanabbá válik a gazdasági helyzet. Az olajszankciónk már éreztetik a hatásukat, a követekző kihívás pedig a gáz és az energiaellátás biztosítása lesz.
Szerinte a külföldi befektetőkkel és az unióval keményen kell bánni, ez illik a magyarokhoz:
„Mi magyarok a Kárpát-medencébe érkezésünk óta bajkeverő nemzetnek számítunk Európában, mindig mi voltunk a rebellisek. Mi nevén nevezzük a gyereket, miközben az ugyanazon problémákkal küzdő országok, mint Szlovákia, Ausztria vagy éppen Svájc lényegesen óvatosabban fogalmaznak.”
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy meddig maradnak a hatósági árak, Parragh nem tudott válaszolni.
„Hogy meddig kell fenntartani a hatósági árstopot és ársapkát nagyban függ az energia-beszerzési forrásoktól, a globális gazdasági és politikai helyzettől és a háború alakulásától. De az árstop jelenlegi feltételei nem kőbe vésettek, menet közben könnyen módosíthatóak. Ki lehet terjeszteni más termékekre, vagy éppen kivonni a körből egyiket, de emelni is lehet a hatósági árat.”
– magyarázta, hozzátéve, hogy azt viszont hibának tartja, hogy a jegybanl nem reagál érdemben az inflációra.
Szerinte a bérek kiegyensúlyozása a kormány feladata, ugyanakkor a minimálbér és a garantált bérminimum összege jogszabályban előírt, de megállapodáson alapszik.
„A Magyarországon nagyon magas a foglalkoztatási ráta, ez is azt igazolja, hogy az állam „csendes” jelenléte hasznos e téren. De sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott
a szabad nyár,
délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia.”
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban Parragh László arról beszélt, hogy szükséges volt átalakítani a rendszert, mert a mostani igazságtalan és elavult. Véleménye szerint az lenne az ideális megoldás, hogy az adót mostantól az állam szedje be és ossza szét: többek között szerinte a cégek is sokszor bizonytalanok voltak, hogy hová fizessenek, ha több telephelyük is van; így hatékonyabb lesz, ha az MKIK szedi majd be az iparűzési adót.
Parragh arról is beszélt, hogy mivel a háború miatt az események felgyorsultak, ezért fontos az azonnali reakció. Folyamatos az egyeztetés a kormánytagok között, hogy bármire tudjanak lépni: éppen ezért támogatja, hogy egyre inkább
rendeleti úton
folyjon az ország és a gazdaság irányítása.
Egyetért Varga Mihállyal a kata kérdésében, szerinte is felül kell vizsgálni, hogy változatlan formában maradhat-e.
„Ennek a kedvezményes adónemnek a bevezetésekor az volt az egyik cél, hogy olyanokat is bevonjon a közteherviselésbe, akik korábban nem voltak részesei annak. Nagyon sikeres lett, talán túlzóan is, ma már csaknem 430 ezren adóznak ilyen kedvezményes formában, vagyis a munkavállalók 12-13 százaléka választja ezt a normál adózásnál nagyságrendekkel jobb közteherviselési formát, ami lényegesen torzítja a piacot.”
– mondta. Hangsúlyozta, hogy ő támogatná a kata megszüntetését, és egy új adónem bevezetését.
Utolsó témaként a közoktatás került elő. Egyetért azokkal, akik szerint a rendszernek változnia kell, mert már egyre több gyerek választja a
szakmai képzést nyújtó iskolát,
mint a gimnáziumot.
