Rekordközelbe gyengült a magyar valuta.
Orbán Viktor szerdán délután jelentette be, hogy élve a háborús veszélyhelyzet adta rendkívüli jogköreivel, extra sarcot ró ki a bankokra, biztosítókra, telekom-cégekre, kereskedelmi láncokra, légitársaságokra.
A nagy cégek egy úgynevezett rezsialapba és egy honvédelmi alapba lesznek kötelesek befizetni a pénzt.
A vállalatok az extra adó miatti veszteségeiket értelemszerűen a kisfogyasztókra fogják terhelni, Orbán tehát valójában úgy sarcolja meg a magyar embereket, hogy azok mégsem rá, hanem a cégekre haragudjanak miatta.
Orbán bejelentése után bezuhant a forint: a magyar fizetőeszköz rekordközeli értékre gyengült: egy euróért délelőtt
394 forintot
kellett adni.
A Budapesti Értéktőzsde indexe 2000 pontot esett, a MOL 9 százalékot zuhant, 2500 forinton adják-veszik, az OTP pedig 9300 forinton áll, ez 5 százalékos esést jelent.
A Telexnek Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője úgy fogalmazott:
„Csütörtök délelőtt azért ennyire vad a helyzet, mert ködszurkálás zajlik, és mindenki legfeljebb csak bízhat abban, hogy hamarosan, akár már a délután folyamán, valódi részletek is kiderülnek”.
Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója pedig a nagyságrendeket nem látja arányosnak:
„Amíg a rezsicsökkentés és a háborús készülés jóval több mint ezermilliárd forintot igényelne, olyan szektorok (légiközlekedés, láncok, távközlés) bukkannak fel a felsorolásban, amelyeknek nagyon alacsony a nyereségessége”.
Nagy meglepetést váltott ki, hogy az intézkedés bejelentésekor megnevezték a légitársaságokat is. Ez több okból is problémás lehet: nem világos, miért látnak extra profitot a pandémia közben ebben a szektorban, amikor az üzleti célú turizmus gyakorlatilag lefagyott. Az ügyben rengeteg nyitott kérdés van, az sem értelmezhető teljesen miként akarják magát a repülés költségeit adóztatni.
(via telex.hu)
