Spiclikormány.
Továbbra is nagy a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésekkel kapcsolatban: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen jellegű adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát. Kiderült az is: azt az információt titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.
A Pagasus-ügy, továbbá a Schadl-Völner–botrány miatt is jó lenne tudni, tavaly összesen hány, igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek, és ki írta alá ezeket. Azért, mert kiderült, hogy ezeket a megfigyeléseket részben a sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték.
Továbbá azért is, mert az engedélyek jelentős részét biztosan nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettese és államtitkára, a tárcától azóta a korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg gyanúsított Völner Pál.
Ám mindez nem derülhet ki, mivel az illetékes Igazságügyi Minisztérium a maximális, 90 napos időhúzás után meglepő, ráadásul önellentmondó válaszokat küldött a lap kérdésére: nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, az pedig minősített, vagyis
titkosított adat, hogy kik írták alá az engedélyeket.
A hvg.hu a tárcának idén február 18-án küldött közérdekű adatigénylésében ezeket kérdezte:
- 2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál?
- A 2021-es fenti, megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hány darabot írt alá Völner Pál államtitkár, hány darabot írt alá Répássy Róbert államtitkár, és hány darabot írt alá más minisztériumi tisztviselő?
- 2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?
Végül a lap a három kérdés közül egyre sem kapott választ, holott az alapesetben
15 napos törvényi válaszadási határidőt 90 napra nyújtották
a május 31-ével amúgy megszűnő, a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre és a tárcának azzal összefüggő feladataira hivatkozva. Végül egyetlen, amúgy nem is kért számadatot kaptak a válaszban, miszerint:
„2021-ben
1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés
előterjesztés került az igazságügyi tárcához benyújtásra, egyéb közérdekű adatot nem tartunk nyilván”.
Tehát a tárca válasza szerint csak a hozzájuk beérkezett kérelmek számát tartják nyilván, a megadott engedélyekét már nem – ezt erősíti a harmadik kérdésre, az elutasított kérelmekre adott válaszuk is, miszerint a minisztérium
„nem rendelkezik a kért adatokkal”.
Mindez azért különös, mert a tárca hosszú évek óta hasonló közérdekű adatigénylésekre rendre kiadta a megadott engedélyek számát. Így tett a hvg.hu kérdésére például 2020-ban is, és legutóbb tavaly nyáron is, amikor a július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről közöltek a lap kérdésére pontos számot, melyből kiderült, hogy minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 (összesen 928) esetben engedélyeztek tavaly nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést.
A lap a meglepő válasz nyomán vissza is kérdezett a minisztériumnál: mi az oka, hogy a korábban rendre kiadott, és tavaly is még rendelkezésükre álló adattal most mégsem rendelkeznek, ám egyelőre nem kaptak választ. Így csak találgatni lehet, miért próbál ködösíteni a minisztérium egy olyan, korában évekig gond nélkül közzétett, egyszerű statisztikai adattal összefüggésben, ami önmagában úgyis csupán tendenciát jelezhet.
Még furcsább a második, az engedélyeket aláírók személyére vonatkozó kérdésükre kapott válasz. Eszerint „a kért adatok az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem ismerhetők meg”. A jogszabályi hivatkozás egyszerű okot takar: titkosították, hogy kik az engedélyek aláírói.
Kicsit bonyolultabban: „a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat”. Ilyen minősített adat érvényességi ideje a jogszabály szerint
10-30 év is lehet,
vagyis a tárca válasza szerint ennyi ideig nem tudható, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az adott, szükségszerűen alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.
Hogy ki, hány engedélyt írhatott alá, azért lényeges kérdés, mert a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – a törvény szövege szerint az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, de a Pegasus-botrány óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket
nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá.
Sőt, tavaly júliusban Varga maga nyilatkozott úgy a Telex kérdésére, hogy ő személy szerint adott-e engedélyt a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerinti újságírók és Orbán Viktorral és a kormánnyal kritikus személyek megfigyelésére, hogy: az engedélyek ki vannak szervezve az aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja.
Később, az idén januárra a Pegasus-ügyben elkészített jelentésben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény „kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására”. Egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása pedig ismeri ugyan a „kiadmányozási jogot” a miniszter akadályoztatása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését.
Ráadásul egy 2018-as alkotmánybírósági határozat egyértelművé teszi: a kiadmányozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog
nem tartalmaz döntési jogosultságot.
Péterfalvi a jelentés szerint megkérdezte Völnert, aki azt válaszolta, hogy a jelentésben vizsgált esetekben „a miniszter akadályoztatása miatt helyettesítési jogkörben kerültek aláírásra az engedélyek”.
Hasonló választ adott februárban a hvg.hu kérdésére maga Varga Judit is, amikor azt nyilatkozta a már Völner távozása utáni aláírási rendről: „a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti rendben írják alá a titkos megfigyelési engedélyeket”. A korábbi engedélyezési gyakorlatról pedig azt mondta: „a magyar jogszabályok szerint teljesen rendben volt”.
Összességében az eddig ismert konkrét adatok alapján elmondható, hogy a tavalyi év első fele sűrű időszak volt a megfigyelések szempontjából: a nyár közepéig kis híján annyi ilyen kérelmet hagytak jóvá az Igazságügyi Minisztériumban, mint például 2015-ben egész évben.
A 2020-as teljes évben megadott 1285 engedély még nem is volt olyan sok, mivel a koronavírus-járvány csúcsévében kissé visszaesett a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések száma. Előző évben, 2019-ben még 1340 ilyet engedélyeztek, és 2018-ban sem sokkal kevesebbet, 1282-t. Igazán az évtized közepétől lőttek ki egyébként a számok: a 2015-ös 1038 után 2016-ban 1151, 2017-ben pedig már 1256 engedélyt adtak ki.
Ami pedig a Pegasus-ügyet illeti, a vizsgálódásnak nincs vége Magyarországon a Péterfalvi-jelentéssel illetve a még jelenleg is folyó nyomozásokkal. A több országot érintő Pegasus-botrány nyomán ugyanis az Európai Parlamentben márciusban külön vizsgálóbizottság alakult, hogy feltárja: sértettek-e uniós jogot a tagállamok, mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország a kémszoftver felhasználása során.
Az is hamar eldőlt, hogy a bizottság Magyarországra jön majd, sőt, a testület DK-s alelnöke, Rónai Sándor kezdeményezte, hogy a témában hallgassák meg Varga Juditot is. Csakhogy a miniszternek nincs sok mondanivalója, mert múlt heti jelölti meghallgatásán ki is tért erre és azt mondta: a 2010-es választás óta „Magyarországon törvénytelen megfigyelés nem volt”, egyébként pedig
az Európai Parlamentnek nincs semmilyen hatásköre ebben,
a vizsgálata jogalap nélküli, ráadásul értelmetlen is, mert az információkhoz úgysem férhet hozzá, hiszen a nemzetbiztonsági kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak.
(via hvg.hu)
