40 százalék felett nőtt az ára több alapvető élelmiszernek.
A Központi Statisztikai Hivatal áprilisban 20 éve nem látott, 9,5%-os inflációt mért, most a Portfolio annak járt utána, hogy mely reprezentánsok húzták leginkább felfelé az indexet és melyik termékeknek/szolgáltatásoknak csökkent az ára. A lap kérésére ugyanis a KSH kiadta a fogyasztói kosár összes komponensét.
Hosszú ideje nem látott árrobbanás rázza meg Magyarországot. A KSH minden hónapban 180 reprezentáns áralakulását hozza nyilvánosságra. Most azonban olyan gyors az áremelkedés üteme, hogy a lap elkérte a hivataltól a teljes inflációs kosarat, amely közel 1000 termék és szolgáltatás árát tartalmazza.
A KSH részletes adatai alapján látható, hogy rengeteg termék és szolgáltatás ára emelkedik drasztikus mértékben. (Néhány termék árát adatvédelmi okokból nem közölték). Főképp olyan termékek ára lőtt ki, amit gyakran vásárolnak az emberek, így nem csoda, hogy mindenki kifejezetten gyors áremelkedést tapasztal.
A fenyődeszka, a lencse, illetve a barack ára több mint 50%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ahogy az adatokból is kiderül, rengeteg napi szinten vásárolt élelmiszer van a legjobban dráguló termékek között, ami miatt
az emberek nagyon gyorsnak érzik az inflációt.
A listát a parkolás vezeti, de csak azért, mert a Covid miatt az ingyenes parkolás toríz az adatokon.
40% felett nőtt az ára
- a paradicsomnak,
- a csirkecombnak és
- a réteslisztnek,
- de jelentős áremelkedést láthatunk a sajt,
- a margarin,
- illetve a kenyér áránál is.
Érdekesség, hogy az árstop nem „fagyasztja be” az egyes helyettesítő termékek árát, ahogy arra a kormányzat korábban számított: hiába nem nőhet a finomliszt ára, a rétesliszt ott van a legjobban dráguló termékek között, illetve
hiába árstopos a csirkemell, a csirkecomb ára kilőtt.
A legjobban dráguló termékek közé bekerült
- a fenyődeszka,
- az ablak,
- a járólap
- és a csempe is.
Az alapanyagárak elszállása lökte az élmezőnybe ezeket a termékeket, azonban érdemes megjegyezni, hogy már korábban is gyors áremelkedés jellemezte ezeket, hiszen az otthonfelújítási támogatás (a felújítás akár 50%-át is visszatéríti az állam a családosoknak) jelentősen megemelte a keresletet anélkül, hogy a kínálat bármit is változott volna. Ilyen esetekben pedig
borítékolható az áremelkedés.
Miután sok gyakran vásárolt termék, főképp élelmiszer ár nő átlagon felül, ezért is lehetséges, hogy a GKI kutatása szerint több mint kétszer olyan gyors áremelkedést tapasztalnak az emberek, mint a hivatalos adat. Ez persze nem azt jelenti, hogy tényleg kétszerese lenne az infláció a hivatalosnak, hanem azt, hogy az emberek így érzik. Ugyanis egyrészt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a rezsiárak befagyasztása miatt nem nő az energiaár, illetve sokkal ritkábban veszünk olyan termékeket, amelyeknek csökken az ára.
Pedig ilyenből is rengeteg akad. Ezek azonban nagyrészt tartós fogyasztási cikkek vagy ruhák, amelyeket ritkán vásárolunk. A legnagyobb árcsökkenés (közel 30%-os) a tankönyveknél látható, ám a pedagógusok véleménye alapján a tankönyvek színvonala még így is gyorsabban esik vissza, mint ahogy olcsóbbá válnak. Az adatok alapján azonban elmondható, hogy az árcsökkenés a legtöbb termék vagy szolgálatás esetén mindössze 1-3%-os, miközben
a legnagyobb drágulások 40-50%-osak.
(via, portfolio.hu)
