Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője kifejtette, miért borzasztó ötlet az oktatást és az egészségügyet a Belügyminisztérium alá rendelni.
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője hosszú Facebook-poszttal jelentkezett, amelyben kifejtette, hogy miért nem jó az oktatást és az egészségügyet a Belügyminisztérium alá rendelni.
Az éhező gyerekeken segítő alapítvány vezetőjének írását változtatás nélkül közöljük:
„Azt hiszem, most meg tudom fogalmazni, miért nem jó vonal a Belügyminisztériumnál tudni az oktatást és az egészségügyet.
Az oktatásnak és az egészségügynek az empátia az alapja. Abból az attitüdből táplálkozik, hogy megértem a másikat, empatikus vagyok vele, elfogadom, a szocikulturális közegével együtt értelmezem, segítem, fejlesztem, motiválom, bátorítom.
Hogy türelmes vagyok vele, szeretettel, kedvességgel és megértéssel fordulok felé, nem pedig erőből kényszerítem rá, amit akarok. Megértem a kiszolgáltatottságát, ha beteg, ha gyerek, és a folyamatokban, amiben hozzám kapcsolódik, pozitív vagyok vele, és tudom, ő a fontos. Akit rám bíztak, akár gyerekként, akár betegként.
Ezen a két területen is kellenek persze a szabályok, kell a szabályozás, de ez nem írja felül az empatikus attitűdöt, amit elvár tőlem a szakmaiság. Itt lehet visszakérdezni… és elvárható a türelmes magyarázat. Ha kell, többször is. Az oktatásban gondolkodó embereket szeretnénk nevelni, ami azt jelenti, hogy nem gond a megkérdőjelezés, teret kell adnom a vitának, mert ez is egy fejlesztés.
A rendőrség az más. Ott minden leszabályozott, nincs visszakérdezés. Ott végrehajtás van. A felettesnek való engedelmeskedés az alap. Aki megkérdőjelez, az nem jó csavar a gépezetben. Ott egy merev katonai hierarchia elvei szerint szerveződik a munka. Az empátia az ilyen rendszerekben másodlagos. Az utasítást végre kell hajtani, akkor is, ha nyilvánvalóan rossz döntésen alapul.
A rendőrségnek is megvan a maga helye és funkciója. A rendvédelem, a bűnözés visszaszorítása, a közlekedési szabályok betartása, az emberek biztonságának garantálása, stb. De az attitűd ami a rendőrségen van, fényévekre van attól, ami a pedagógiában….
Amit ma olvashattam, a miniszteri viszonyulást, az iskolarendőrről, a kamerarendszerről, a polgári engedetlenség megkérdőjelezéséről, stb. mind iszonyatos erővel mutatja ezt az ellentmondást. Az ilyen ellentmondások pedig szétfeszítik a rendszereket. Lehet, hogy rend lesz…. de olyan veszteségek árán, amit nem tudunk kiheverni.
A munkánk lényege vész el. És én nem akarok erőből kikényszerített rendet. Én olyan világot szeretnék, ahol az emberek empatikusak, támogatják egymást. Ahol együtt alakítják az együttélés szabályait, és nem a központi döntések határozzák meg, milyen legyen az, amivel csak annyi dolgunk lehet, hogy betartjuk, különben…..
Ha az oktatásban és az egészségügyben elveszítjük az empatikus attitűdöt, milyen életünk és milyen jövőnk lesz? Mert kétféle attitűddel nem szerepelhetünk egy rendszerben. A Belügyminisztérium rendszerében a katonai hierarchia attitűdje a meghatározó. Ami oda tartozik, annak úgy kell működnie”.
