„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”.
Pintér Sándor a kulturális bizottsági meghallgatáson az eddigitől eltérő szerepben mutatkozott meg. A belügyminiszter – és a következő ciklus belügyminiszter-jelöltje – ugyanis a közoktatást is feladatul kapta tárcájához.
Szerdán kezdődött meg az ötödik Orbán-kormány megalakulása előtt a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása. Idáig meghallgatták a a külügyminiszter Szijjártó Pétert, a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy Mártont, és Csák Jánost, kulturális és innovációs minisztert.
Pintér Rétvári Bence és Maruzsa Zoltán államtitkárok kíséretében jelent meg a meghallgatáson. Expozéját a polgárokkal, az intézményekkel, a parlamenti bizottságokkal való együttműködés ígéretével kezdte Pintér. A miniszterjelölt szerint, a korábbi alapokon folytatják a munkát, a közoktatást érintően is – amiért Maruzsa Zoltán felelne államtitkárként.
A kulcsszó ezután a szervezés volt: Pintér elmondása szerint a belügyminisztérium „a szervezési munkában” jár élen,
„a rend fenntartásával és a rendnek érvényesítésével”
foglalkozik.
„Modernizációs folyamatot is szeretnénk folytatni”, ez részben „az infromatika fejlesztését” jelenti az oktatás területén. Kimondta még a teljesítmény mérésének fontosságát is, de itt is címszavak, konkrétumok hangzottak el.
„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”
– hangoztatta, majd példaként a „leszakadó területeken” az iskolákhoz telepített kamerás megfigyelő rendszert hozta fel.
Véleménye szerint, népszerű az iskolarendőr intézménye, amelyet száz iskola kért, látva, hogy a rendszer – állította Pintér – segíti az oktatást. Az iskolai erőszak visszaszorításával, kábítószerellenes programok szélesítésével kívánja a rendet biztosítani, együttműködve egyházi és civil szervezetekkel, valamint a szülőkkel is.
A tankönyvek kezeléséről a miniszter elmondta:
„Tartalomfejlesztési feladatokra is jelentős koncentrációt kell érvényre juttatni.”
Pintér közölte, hogy megmarad az ingyenes tankönyvek rendszere is. Mint mondta, célja olyan közoktatási rendszer megvalósítása, amely „az Európai Unió élmezőnyébe repíti Magyarországot” gazdasági, jogi, és tudományos értelemben.
A rendközpontú szemlélet mellett látszólag nyitott hozzáállást hirdetett a miniszter:
- „Lehet, hogy valakinek kézügyessége kiváló, nem biztos, hogy a kémiai ismeretekkel is száz százalékig tisztábban kell lennie.”
- „Akinek jó a hallása, azt is másképp kell felkészíteni, mint egy olyan iskolában, amely átlagos, mindenre felkészítő tanmenetet biztosít.”
- „Senkinek semmilyen adottsága, képessége ne vesszen el, hanem azt általános oktatás során mindenki a tehetségét ki tudja bontakoztatni.”
„Nem tudom, hogy gratuláljak vagy részvétet nyilvánítsak a közoktatási területhez” – mondta Pintérnek Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, aki így nyitotta meg a kérdések sorát.
„A rendet nem csak a polgárok szokták felbontani, hanem a kormányok is képesek rendetlenséget tenni egy-egy területen. Átszervezések, fejetlenség okozott rendetlenséget az elmúlt 10-12 évben”
– mondta Kunhalmi.
Pintér az átszervezéseket valóban nem érintette, beszéde nagyon általános szavakkal épült fel. Kunhalmi végül a pedagógusbérek emelésére kérdezett rá. Több kérdést tett fel Tóth Endre, érzékeltetve, hogy mennyi alapvető kérdést nem érintett az expozé:
- Az iskolák állami fenntartásának rendszerét megfelelőnek tartja-e?
- A tankerületi rendszer működőképes?
- Mit mond azoknak a szülőknek, akik az állami iskolában a megfelelő feltételek hiányával szembesülnek?
- Rendetlenségnek tekinti a tüntetéseket, szakszervezeti tiltakozásokat? Korlátozza majd a pandémiára hivatkozva a sztrájkjogot?
- Mit tud tenni a kialakult „oktatási kasztrendszer” ellen?
- Az állami és egyházi iskolák finanszírozásának különbségei, a szegregáció ellen mit tervez tenni?
Vinnai Győző a fiatalok tanárképzésbe való bevonásának feladatára kérdezett rá. Szabó Szabolcs a pedagógus bértáblára emlékeztetett.
„A feltett kérdések azokat a célkitűzéseket vetítik előre, amelyeket meg szeretnénk valósítani” – kezdte válaszát Pintér, azzal a diplomatikussággal, amellyel expozéját is tartotta. Újból elismételte:
az országot az EU élmezőnyébe vezető oktatási rendszerre van szükség.
Pedagógusbérekről Pintér elmondta: „egyértelmű hogy ezen javítani kell.” Ennek feltételeit azonban az ország javuló gazdasági helyzete teremtheti meg. Ennek híján nem tud többletforrásokra szert tenni. Reagálva egy ellenzéki bizottsági tag felvetésére megjegyezte, hogy lehet, hogy jó az „érdekérvényesítési tevékenysége” a rendőrség irányában, de „a rendőrök fizetése sem előzi meg a pedagógusokét.”
„Jogot végeztem, nem ismerem ezt a kifejezést” – mondta a tanárok polgári engedetlenségként meghirdetett tiltakozásáról.
„A polgári engedetlenség Gandhitól származik, ahol egy teljes indiai nemzetnek az elnyomók elleni fegyvertelen lázadását próbálta valamilyen módon érvényre juttatni. Hasonló történt 1848-49 után… Ilyen súlyos helyzetben nem vagyunk.”
Pintér vélekedése szerint az „egyszemélyes polgári engedetlenség” sem értelmezhető, nem része a jogrendnek, így nem fogadható el.
„Fegyelmi kérdésnek tekintem”
– hangoztatta a belügyminiszter, azonban hozzátette, a sztrájk ettől függetlenül legitim eszköz.
A meghallgatás a Klebelsberg Kúnó-teremben zajlott.
(via, telex.hu)
