Egyre jobban magunkra maradunk.
Gyulafehérvárra látogat szombaton Novák Katalin. Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Református Egység Napjának díszvendége lesz és beszédet mond Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrának leleplezésén az egykori erdélyi főváros központjában
– közölte az Erdélyi Református Egyházkerület sajtószolgálata.
A Népszava az elnöki hivatalnál érdeklődött arról, hogy a köztársasági elnök programjában szerepel-e találkozó Klaus Iohannis román államfővel vagy a román kormány tagjaival, de megkeresésünkre lapzártánkig nem érkezett válasz. A román államfő hivatalos programjában ennek nincs nyoma, a román média sem adott hírt arról, hogy Bukarestbe várnák Novák Katalint.
Valószínűsíthető, hogy Magyarország szomszédságpolitikájában az új államfő sem hoz változást, a nagyszámú magyar kisebbségi közösségekkel rendelkező szomszédos országokkal pedig tovább várat magára a német-francia mintájú történelmi megbékélés és együttműködés, s marad az utóbbi tizenkét évben alkalmazott „unortodox” magyar diplomáciai modell.
Utoljára Göncz Árpád köztársasági elnök tett hivatalos látogatást Romániában, ahol a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség él, román államfő 2009-ben látogatott Budapestre Traian Basescu személyében Sólyom László meghívására.
A kormányfői találkozók is elmaradtak 2010 óta, a Gyurcsány-kabinet által életre hívott
magyar-román közös kormányüléseket
is levette napirendről Budapest, hiába szorgalmazza a román fél azok újraindítását.
Pedig az egyik legnagyobb és legfontosabb szomszédunkról van szó, arról az országról, ahol egymásnak adják a kilincset az Orbán-kormányok potentátjai, és a koronavírus járvány előtt maga a kormányfő is évente legalább egyszer, a tusnádfürdői nyári táborba ellátogatott, de nem egyszer többnapos erdélyi „magánlátogatásokon” ünnepeltette magát a nemzet miniszterelnökeként.
Az eljárás a diplomáciában nem precedens nélküli, de szokványosnak semmiképp nem mondható. Szlovákia például annyira rossz néven vette 2009-ben, hogy Sólyom László akkori köztársasági elnök Pozsony megkerülésével, csak a helyi magyar politikusokkal egyeztetve és találkozva akart részt venni a révkomáromi Szent István-szobor avatásán, hogy nem engedte be területére a magyar államfőt.
Románia is Sólyommal statuált példát, amikor egy székelyföldi március 15-i rendezvényre honvédségi géppel kívánt utazni, de autóval már átengedték. Ukrajna az utóbbi években több magyar kormánytagot is kitiltott területéről, egy-egy ilyen „magánút” kapcsán. Uniós szomszédaink ilyen drasztikus lépésre aligha vetemednek, még ha „faragatlannak” is tartják a budapesti eljárást, de
Magyarország elszigetelődését tovább erősíthetik
ezek a legmagasabb szintű, szomszédos állam politikai vezetését megkerülő vizitek, amelyek során a magyar politikusok nyilvános helyi rendezvényeken lépnek fel. A jelenlegi háborús helyzetben különösen áthallásos egy-egy ilyen vizit, már csak azért is, mert Európában az Orbán-kormányon kívül csak az Oroszország elleni szankciókat megtagadó szerb vezetésre jellemző. Aleksandar Vucic szerb elnök és kormányzata is előszeretettel jár át a boszniai szerb köztársaság szerb közösségéhez, ahol beszédeket mondanak, iskolákat avatnak, „ez kvázi a miénk” szellemében.
(via Népszava)
