Elérzékenyült.
„A parlamentáris normák lepusztulásával kell szembesülnünk, az új politikai generáció már az írott szabályokat sem kívánja betartani” — jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A házelnök úgy emlékezett vissza, 1990-ben, amikor először lett országgyűlési képviselő,
a meghatottságtól, megrendültségtől majdnem elsírta magát az alakuló ülésen,
és nagyon sokan voltak még így.
Szerinte a 2010-et követő időszak azonban már azt mutatta, hogy „egy más politikai generáció másfajta hozzáállással lép be a Ház kapuján, tehát nem érzi azt az erkölcsi felelősséget, nem érzi azt a méltóságot, amit a falak önmagukban sugároznak„.
Megjegyezte, ennek az újfajta hozzáállásnak a mostani alakuló ülésen is voltak jelei, és példaként a frakciók egy részének kivonulását, vagy a Momentum által tanúsított, szerinte „méltatlan bolhacirkusz„-t említette annak kapcsán, hogy részt vesznek-e az alakuló ülésen vagy sem.
„Azt hiszem, ezek a fiatalemberek nincsenek is igazán tudatában annak, hogy mit jelent az, hogy az emberek egy része őket bízta meg a képviseletükkel, hogy abba a Házba egyáltalán beléphetnek, és parlamenti képviselők lehetnek” — jegyezte meg.
A műsorvezető megemlítette, az ellenzék szerint szigorúan lép fel házelnökként az ellenoldali képviselőkkel szemben. Kövér László úgy válaszolt, bár néha ők is „kreatívan értelmezték” a rendelkezésükre álló házszabályi lehetőségeket, bizonyos határokat soha nem léptek át.
„Lehet, hogy volt olyan gesztusunk, talán személy szerint nekem is (…), amit ma már nem vállalnék büszkén
(…), de azért soha nem vontuk kétségbe a parlamentarizmus szabályainak az érvényességét” — mondta.
Hozzátette, az, hogy erőszakkal próbálták volna megakadályozni a törvényhozás normális menetét, „az nemhogy nem fordult elő, hanem a fejünkben sem fordult meg soha„, mint ahogyan soha nem minősítették tiszteletlenül, vagy „mocskosszájúan” politikai ellenfeleiket — mondta a sorosozó, migránsozó párt köteles beszédéről elhíresült politikusa.
„Ehhez képest, ami 2010 után történt, az minden korábbi elképzelést felülírt: egy olyan politikai generáció lépett be a Parlament kapuján 2010-ben, ami nemhogy az addig többé-kevésbé mindenki által betartott íratlan szabályokat rúgta fel, hanem ezen túlmenően már az írott szabályokat sem kívánta betartani” — állította.
Megjegyezte: a fiatal generációtól indult, de a teljes ellenzéket „megfertőzte” az a gondolat, hogy ha megnyerik a választást, akkor nem kell kétharmados többség ahhoz, hogy „kukába dobják az Alaptörvényt„, mert azt meg lehet tenni feles törvénnyel is.
Sőt — sorolta — volt olyan vélemény is, hogy majd Brüsszelben megíratják az új alternatív alkotmány szövegét, és „kvázi egy népszavazással, mindenfajta törvényhozási procedúra nélkül elfogadtatják„, egyesek pedig arra vártak, hogy az utcán tüntető tömegek forradalma fogja az alkotmánycserét kikényszeríteni.
„Több évtizedes, vagy több évszázados parlamentáris normák lepusztulásával vagyunk kénytelenek szembesülni. Nem az a kérdés, hogy én szigorú vagyok-e vagy sem, hanem az a kérdés, hogy ezek az emberek meg ezek a gondolatok hogy kerülnek egyáltalán a Parlament falain belülre” — fogalmazott.
A műsorban az Országgyűlés elnöke az elért eredményekről szólva azt mondta, talán többet is elértek, mint amit 2010-ben reméltek. A kétharmados felhatalmazások olyan mozgásteret nyitottak a számukra, ami lehetővé tette 2010 után, hogy — ahogy fogalmazott „egy második rendszerváltozással felérő korrekciót” hajtsanak végre az 1990 óta eltelt időszak tapasztalatait felhasználva az alkotmányos berendezkedésen.
„Önmagában a jogalkotás, ami 2010 után elindult, és ami tulajdonképpen az elmúlt ciklusban befejezettnek volt tekinthető – ami nem jelenti azt, hogy nem kell apróbb korrekciókat még akár a jövőben is végrehajtani rajta, lásd itt például a veszélyhelyzet fogalmának a kiterjesztését a háborúra tekintettel -, szóval ez önmagában egy akkora
történelmi alkotás volt,
amiben megtiszteltetés volt részt venni egyszerű képviselőként is, a gombot nyomogatni meg a vitákban részt venni, de házelnökként meg különösen, ellenjegyezni egy ilyen törvényt” — jelentette ki.
Elmondta azt is, hogy átalakították a Ház működését, a képviselők létszáma a felére csökkent, és olyan házszabályt alkottak meg, ami lehetővé tette a hatékonyabb törvényhozási munkát. Kiemelte, hogy 2012-ben befejeződött az Országház rekonstrukciója, és megújult a Kossuth tér, valamint elkészült az összetartozás emlékhelye, ami a „XXI. század válasza a XX. század történelmi eseményeire„.
Arra a kérdésre, hogy az az egy képviselő, aki nem tette le esküjét az alakuló ülésen, később leteheti-e, Kövér László azt válaszolta, természetesen, bár időpontot még nem tudott mondani. „Méltatlannak tartom egyáltalán, hogy ennek az embernek a személyes problémái egyáltalán szóba jönnek” — jegyezte meg.
„Mondjon le, és akkor továbbra is nyugodtan csinálhat magából bohócot az ország bármelyik kistelepülésén, annak a határában, utcáján, erdő mélyén, ahol éppen közönséget talál magának, de az Országgyűlést, meg egyáltalán a közéletet, szerintem méltatlan dolog terhelni a saját személyes lelki problémáival” — mondta.
A házelnök egy kérdésre elmondta: mindenkinek lesz üléshelye a teremben, ennek kialakításakor igyekszik figyelembe venni az összes igényt, hogy mindenki úgy érezze, kompromisszumos megoldás született. „Legalább az ülésben való elhelyezésben ne legyenek feloldhatatlan viták, mert ha itt elakadunk a megegyezés felé, akkor ennél nehezebb kérdésekben egészen biztos, hogy nem fogunk tudni megállapodni” — fogalmazott a politikai ellenfeleket, köztük Toroczkaiékat a jobbikosok mellé ültető Kövér László.
(MTI korrigálva)
