Egyre gyakoribbá válhat a gyógyszerhiány.
A magyar betegek biztonságos ellátása bánhatja, ha a kormányzat továbbra sem lép és nem változtat a gyógyszer finanszírozás szabályain – állítja az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). A szervezet szerint a forint romlása, a járvány és az orosz–ukrán háború okozta válságok miatt több terápia is eltűnhet a magyar piacról — írja a Népszava.
A keddi sajtóbeszélgetésen a lap kérdésére, hogy pontosan milyen gyógyszerek tűnhetnek el a patikákból, nem kaptak konkrét választ. Oliver Rozboril, az AIPM elnöke úgy vélte, azoknak az országoknak, amelyek szeretnék betegeik számára kiszámíthatóvá és biztonságossá tenni a gyógyszerekhez való hozzáférést,
fel kell hagyniuk a rugalmatlan „spórolásos árpolitikával”.
A jelenlegi bizonytalan helyzetben pedig a gyógyszerhiány egyre gyakoribbá válhat. Elég egy kis alapanyaghiány, vagy egyéb fennakadás a gyártásban, a szállítási útvonalakon, hogy mindez ellátási problémákat okozzon. (Jelenleg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet csaknem másfél ezer gyógyszert tart nyilván hiánycikként Magyarországon. Köztük szív- és érrendszerre ható készítményekből is bőven van a listán. A közösségi platformokon pedig rendre keresik a betegek például a súlyos, életet veszélyeztető allergiás sokk esetén alkalmazandó injekciót is.)
Az elnök utalt arra is, hogy ilyen körülmények között az egy-egy termékért való nemzetközi versenyfutásban alulmaradhatnak a rugalmatlan gyógyszerfinanszírozású országok. Példaként említette, hogy a gyógyszerek közfinanszírozásának alapjául elismert ár (kvázi hatósági ár)
képtelen kezelni a forint romlása és az infláció okozta feszültségeket.
Ez csak az elmúlt kormányzati ciklusban és csak e gyógyszerek tekintetében több mint 260 milliárdos extra terhet okozott az innovatív gyártóknak – állítják.
Ezen felül ezalatt a négy év alatt
380 milliárd forint szektoriális adót fizettek be a költségvetésbe.
A gyógyszerek nemzetközi, úgynevezett európai referencia árképzése pedig további nehézségeket okoz a számukra. Ez azt jelenti, ha túl olcsóvá válik Magyarországon egy gyógyszer, máshol sem adhatják drágábban. Oliver Rozboril megjegyezte: nem ultimátumot adnak, jelezni kívánják, hogy jelen körülmények között
könnyen előfordulhat, hogy nem tudják behozni a magyar betegek számára a veszteséget jelentő termékeket,
és ha ezeket kivonnánk, azzal veszélyeztetik az európai üzleti modellt is. Azaz, ha növelik a gyógyszeripar extra adóit, nem marad mozgásterük – mondta.
Az AIPM három gyors intézkedést javasolt az új kormánynak:
ezek egyike, hogy tegyenek azonnali, érdemi lépéseket a forint romlása és az infláció ellensúlyozására, továbbá mérsékeljék az iparág „túladóztatását.” (A Népszava szerint a Pénzügyminisztériumban éppen a költségvetési hiány mérséklése érdekében szektorális különadók kivetését készítik elő. E tervben a gyógyszeripar terhei éppen hogy növekedhetnének.)
A második lépésként azt kérik, hogy gyorsítsák fel az új, korszerű gyógyszerek támogatási rendszerbe való befogadását. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint az új terápiák befogadása Magyarországon rendkívül lassú, kiszámíthatatlan és bürokratikus folyamat. Amíg az európai betegeknek egy-egy új terápia az Európai Gyógyszerügynökség döntését követően átlagosan 511 napon belül elérhetővé válik támogatott készítményként,
addig a magyar társaik több mint 1400 napot, átlagban csaknem 4 évet várnak erre.
Ráadásul az új készítmények kétharmada el sem jut hozzájuk. Hozzátette: jelenleg is több mint 70 olyan új gyógyszer várakozik a döntéshozók asztalán, amelyekről már tavaly október óta minden szükséges szakmai anyag rendelkezésre áll. Ezek a terápiák százezer betegnek hozhatnának jobb életminőséget vagy gyógyulást.
Harmadik javaslatukkal megfelelő felhatalmazással rendelkező kormányzati felelős kinevezését kérik. Tőle pedig azt remélik, hogy „a töredezett döntéshozatali keretrendszerben támogatja a stratégiai szintű kormányzati intézkedések tényleges érvényre juttatását”.
2021-ben befizetett szektoriális különadók:
- Gyógyszeripar – 98 milliárd
- Élelmiszeripar – 78,6 milliárd
- Energiaellátók – 77,2 milliárd
- Bankok – 61,5 milliárd
- Távközlési cégek – 58,7 milliárd
- Reklámcégek – 9,2 milliárd
(via, nepszava.hu)
