„A világon az emberi jogok és a demokrácia több helyen is súlyos veszélyben van.”
Megjelent az Egyesült Államok éves emberi jogi jelentése: a Biden-adminisztráció első éve hagyott maga után kívánnivalót, a demokrácia pedig világszerte veszélyben van. A magyar kormány működését a rossz példák közé sorolja a jelentés.
Az amerikai külügyi tárca csaknem 50 éve publikál éves jelentést a világ 198 országának emberi jogi helyzetéről, köztük Magyarországéról is. A most megjelent, 2021-es összefoglaló azért is kiemelkedően fontos, mert ez volt Joe Biden első éve elnökként, az új adminisztráció pedig a bel- és külpolitika sarokköveként határozta meg az emberi jogok védelmét.
A külügyi összefoglaló szerint tavaly világszerte folytatódott a
demokratikus erózió,
az autoriter politikai tendenciák pedig kitartóan fenyegetik az emberi jogokat és a demokráciát – kiemelve itt Ukrajna orosz megszállását.
Mint írják, a Biden-adminisztráció maga is felismerte, hogy országhatárokon belül is bőven akad még tennivaló, mert nem tudták sikeresen megvédeni az amerikaiak jogait – éppen ezért aktívan fognak fellépni, hogy
- a különböző bőrszínű,
- nemi orientációjú,
- származású
- és fogyatékkal élő állampolgárokkal karöltve egy „tökéletesebb egységet” képviseljenek.
A jelentés üdvözli Joe Biden tavaly decemberi demokráciacsúcsának összehívását, mindazonáltal leszögezi, hogy
„a világon az emberi jogok és a demokrácia több helyen is súlyos veszélyben van.”
Egyes országokban – mint például Oroszország, Kína, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria – a kormányok jogtalanul börtönöztek be, illetve kínoztak és öltek meg politikai ellenfeleket, aktivistákat, jogvédőket és újságírókat. Máshol – például Burmában, Fehéroroszországban, Kubában, Hong Kongban és Szudánban – békés tüntetők bántalmazásáról számoltak be, de több ország kormánya is határokon átnyúlóan követtek el jogsértéseket, hogy disszidenseket félemlítsenek meg (itt kiemelik a tavaly májusban Fehéroroszországban leszállított Ryanair járatot, amelyen a kormánykritikus újságíró Raman Prataszevics utazott).
Hozzáteszik azonban, hogy több ország eseményei felébresztették a demokrácia reményét, ide sorolva Irakot (ahol szabadabb választásokat tartottak mint korábban), Botswanát (ahol nem sikerült az LMBTQ-kapcsolatokat bűncselekménnyé nyilvánítani), illetve Türkmenisztánt (ahol szabadon bocsátott a Jehova Tanúinak azon közösségét, akik vallási okokból ellenálltak a kötelező katonai szolgálatnak).
„Magyarország tisztelik az emberi jogokat, de ellenséges környezetben kell őket gyakorolni”
— hivatkozik az EBESZ megfigyelőinek beszámolójára az amerikai külügy a Magyarországról szóló fejezetben. Mint írják, súlyos problémát jelent, hogy a kormány „információs kampányai” alig megkülönböztethetők a Fidesz kampányától, emellett pedig tételesen felsorolták, hogy a kormány működése hányféleképpen sérti az emberi jogokat:
- célzott akciók voltak a bírói rendszer függetlenségének felszámolására,
- jogszerűtlenül figyeltek meg oknyomozó újságírókat, ellenzékieket és üzletembereket magas színvonalú kiberfegyverekkel,
- korlátozták a média- és szólásszabadságot, kiemelve itt a rémhírterjesztésért kirótt büntetéseket,
- elvették az utolsó nagy független rádió (Klubrádió) frekvenciáját,
- korlátozták a médiát a kormány szavaival élve „a homoszexualitás bemutatása és népszerűsítése” miatt,
- kitoloncolások révén kitettek menekülteket a hazatérés veszélyének,
- visszaéltek a hatalommal, hogy egyes gazdasági szereplőknek előnyöket biztosítsanak,
- politikailag és jogilag megfélemlítettek civilszervezeteket,
- valamint nem tettek az ellen, hogy a roma, LMBTQ, és más kisebbségeket ne tudják megfenyegetni a szélsőségesek.
A Magyarországról készült összefoglalóban a jogállamiság helyzetét így összegezték:
„Bár a kormány tett bizonyos lépéseket, hogy kivizsgáljon olyan ügyeket, amelyekben emberi jogok sérültek, politikailag befolyásos emberek ellen korrupciós kérdésekben minimális volt a fellépés.”
(via, hvg.hu)
