Új megoldásokra van szükség.
A politikai főhatalomról szóló országgyűlési választással új kormány alakul. Ezzel új szakasz nyílik, nyílhat a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai döntéshozatalban — írja Bod Péter Ákos a Portfolio-n megjelent elemzésében.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, úgy ír: „Ami a kormánypolitikát illeti, lehetett ízlelgetni a különféle változatokat, ezúttal egyet kivéve:
„folytatjuk”.
A gazdaság-, társadalom- és külpolitika ugyanis nem folytatható, 2022 tavaszán helyzet van” — írja az MTA doktora.
A szerző úgy ír, hogy a jelenlegi kormányzat választási győzelme, nagy felelősséggel is jár, főként a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt.
„Nem mindegy tehát, hogy a politikai felhatalmazást elnyerő oldal milyen szándékokkal, programmal akarja kormányozni az országot. Ám mégis ott tornyosul a realitás. Abba pedig egyaránt beleértendők a mögöttünk hagyott időszak örökségei, a jelen adottságai, a külső kihívások. Ezek együttesével kell megbirkóznia a parlamenti többséget bíró politikusnak.” — írja Bod Péter Ákos.
A szerző kiemeli, hogy nehezen kaphatunk reális képet Magyarországról, főleg, hogy az elmúlt időszak „politikai túlfűtöttsége” mindkét oldal számára akadályozta a tisztán látást, a reális képalkotást. Írásában kifejti:
„Aki a sikereket kívánta felmutatni, az a
- foglalkoztatási,
- béremelkedési, gazdasági növekedési,
- beruházási számokat,
- a házasságkötési rekordot mutatta fel.
Eközben bőven jöttek kellemetlen adatok, mint
- a pénzromlás
- vagy a költségvetési megcsúszás indikátorai,
- az osztrák szintet háromszorosan meghaladó Covid-halálozás.”
Bod Péter Ákos úgy látja, „nemcsak az nehezíti az új kormányra váró valóság értelmezését, hogy többféle olvasata van a statisztikai adathalmaznak. A tavaly évvégi és a most éveleji inflációs, jövedelmi, államháztartási, külkereskedelmi adatok igazából nem igazítanak el a magyar gazdaság állapotáról és lehetséges pályájáról. A mostani adatok fontos vonatkozásokban egészen speciálisak, ugyanis teljességgel fenntarthatatlan folyamatokat rögzítenek” — írja.
Kiemeli: ilyen mértékű politikailag motivált pénzosztogatást még nem éltünk meg. Voltak aztán sajátos „hangulatjavító intézkedések”: a kormány befagyasztott árakat, kamatokat – bevallottan záros időre. — fogalmaz, majd hozzáteszi:
„Az ársapka leemelését követően az elfojtott infláció felszínre tör, azzal is kezdeni kell valamit. A presztízsberuházások többségét nyilván leállítják, sőt, az összes állami fejlesztést tételesen felülvizsgálják. Az utóbbi hónapokból adódó rövidtávú trendekről ugyanis csak egy következtetést lehet levonni:
a folyamatok jelentős része így semmiképp sem folytatódhat.”
Az orosz-ukrán háborút érintve úgy fogalmaz: Az Ukrajnát érő orosz invázió legelső napjaitól új szakasz nyílt a világ gazdasági, politikai viszonyaiban. A további súlyos következmények pedig attól függenek, hogy meddig tart, hova jut el és mikor, hogyan ér véget a háború. Ez tehát a másik nagy faktor; felbecslése nélkül lehetetlen reális képet alkotnunk gazdasági kilátásainkról.
A Covid19 jrvánnyal kapcsolatban így fogalmaz:
„Az újabb sokkok hajlamosak elfedni, másodlagossá tenni az előzőt.”
Majd leírja, mint minden társadalmat, így a magyart is megviselték a koronavírus-járvány hatásai és következményei. Kihatott egészségügyi és lelki viszonyainkra, az életmódra, a tanulás és munkavégzés módozataira, egész szakmák működési rendjére, a lakással és lakóhellyel kapcsolatos elvárásokra, a fogyasztási és megtakarítási szerkezetre — írja Bod Péter Ákos.
A professzor leírja, hogy maga a járvány megrendítő módon felgyorsította a magyar demográfiai fogyást. A halálozás megugrásáért nyilván elsősorban a vírus felelős, de bizonyára az egészségügyre nehezedő nyomásnak, az elhalasztott vizsgálatoknak és kezeléseknek is megvan a maguk jelentősége – ez pedig a későbbiekre nézve is aggasztó — fogalmaz.
Az élveszületések és halálozások száma, havonként (Forrás: KSH):
A szakember a továbbiakban kitér az oktatási és munkapiaci átalakulásának kérdéseire is, amivel kapcsolatban leírja, „az átállás főleg a nagyvállalati körben sikerrel lezajlott, de a magyar gazdaság egészében az online munkavégzési és intézményi kultúra sokkal kevésbé fejlődött ki, mint tőlünk nyugatabbra.” A digitalizáció terén kimutatható lemaradásunk valós gond, nem csupán politikai marketing-szlogen — írja. A szerző kifejti, hogy családokra, tanárokra, diákokra egyaránt hatással voltak a járvány következményei, új modelleket kellett alkalmazniuk, és új tanulási formákra kellett berendezkedniük, ami lelki és szellemi kihívás/próbatétel volt mindenki számára.
Hangsúlyozza: A NEMZETKÖZI FELMÉRÉSEK EDDIG IS RELATÍV VISSZACSÚSZÁST MUTATTAK A MAGYAR FIATALOK SZELLEMI TŐKE-AKKUMULÁCIÓJÁBAN: A SZÖVEGÉRTÉS, MATEMATIKA, TERMÉSZETTUDOMÁNYOK TERÉN A LEGUTÓBBI (2018-AS) FELMÉRÉS SZERINT JÓVAL A V3 ÁTLAGA ALATT VAGYUNK.
Problémaként említi a tanárok bérezési rendszerét, a tanárok pályaelhagyását, majd úgy fogalmaz, „érthetetlen hogy egy ilyen fontos szakágazatban a kormány miért hagyta tartósan erodálódni a tanári fizetéseket.” További problémaként értékeli, a nagymértékű adminisztratív centralizálást,
amely kimutathatóan rontott a működési hatékonyságon.
A szerző a továbbiakban az államadósság kérdésével foglalkozik írásában. Nekünk nem az euróövezet a természetes viszonyítási keretünk állampénzügyekben, hanem Lengyelország, Szlovákia, Csehország, vagy egy kicsit messzebb kitekintve a három balti ország, akikkel együtt léptünk be az Európai Unióba 2004-ben, illetve Románia, Bulgária. Az összevetés ránk nézve előnytelen:
nálunk a legnagyobb az adóssághányad.
Majd hozzáteszi, a KSH friss jelentése szerint a 2021-ben 2020-hoz képest a kormányzati szektor kiadásai egy év alatt 6,9 százalékkal nőttek, de a nagy kiadási tételek között a legdinamikusabb a kamatkiadásoké volt 14,5 %-kal. És az még a belendülő hazai és nemzetközi kamatemelkedés előtt időszak.
Rossz belegondolni, hogy, a 2010 és 2021 között megduplázódó méretű államadósságunk refinanszírozása, milyen adósságszolgálati terheket helyez majd az államháztartásunkra idén, jövőre — írja.
Állampapírok referencia-hozamai Magyarországon Forrás: MNB: Ábrakészlet, 2022 március:
A szerző kitér az IMF-kapcsolatok megromlására, majd leírja, hogy a a cseh, szlovák, és lengyel szint alatti minősítésünk, jócskán elmarad a 2002 és 2008 közötti időszakban elért A-kategóriától.
(via, Portfolio)
