Rejtélyes ügy.
Az Átlátszó birtokába került információk szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában.
A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kapott a lap erre vonatkozó információt. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten
a Rothschildot akarta megbízni a kormány:
bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is.
A Paks II. atomerőmű megépítésére vonatkozó szerződést 2014 januárjában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor jelenlétében írta alá az akkori nemzeti fejlesztési miniszter és orosz állami energetikai vállalat, a Roszatom képviselője. Az ügylettel kapcsolatban az Európai Unió akkor több kifogást is emelt, ezek közül az egyik az volt, hogy a projekt az EU-ban tiltott állami támogatást tartalmaz. Az Energiaklub és Jávor Benedek EP-képviselő is azzal fordult az Európai Bizottsághoz akkor, hogy állami támogatás nélkül Paks II. várhatóan életképtelen lesz: ezt egy 2015 nyarán készített tanulmánnyal is alátámasztották.
2015 végén azonban nyilvánosságra került egy másik tanulmány is, amelyet a magyar kormány számára készített a Rothschild nemzetközi tanácsadó vállalat: ebben azt hozták ki, hogy a Paks II. projekt gazdaságilag megtérül, azaz nem szükséges a projekthez állami támogatás. A tanulmányt többen kritizálták, de a kormány eljuttatta azt a vizsgálatokat végző versenyjogi biztosnak. Az uniós vizsgálat 2017-ben zárult le, és bár a Bizottság kimondta, hogy a Paks II. projekt állami támogatást tartalmaz, ennek módját összeegyeztethetőnek találták az uniós jogrenddel, és így jóváhagyták a beruházást. Sajtóértesülések szerint az Unió jóváhagyásában nem kis szerepet játszott a Rothschild tanácsadó vállalat és a köreibe tartozó üzletemberek, lobbisták közreműködése.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2018. december 4-én részben zárt ülést tartott. Információink szerint ekkor fogadhatták el azt a határozatot,
amely mentesítette a közbeszerzési törvény alól
az említett „energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyú beszerzést. A mentesítés alá eső beszerzésről a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter beszámolóját kérték egy éven belül.
Az ülés nyilvánosan elérhető jegyzőkönyve szerint az ülés nyílt részén a bizottság részéről 4 fideszes, 1 jobbikos és 1 LMP-s képviselő volt jelen. Nem ismert ugyanakkor, hogy a zárt ülésen ki vett részt, miért volt szükség a közbeszerzések alóli kivételre, illetve ki hogyan szavazott az ügyben.
Az Átlátszó értesülése szerint Süli János tárca nélküli miniszter ezután 2018. december végén szerződéskötést kezdeményezett a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothshild & Cie pénzügyi tanácsadócég között „a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása” tárgyban.
A szerződést 2019. január 1-től 2022. május 31-ig kívánta megkötni, teljes értéke bruttó 7 810 500 euró megbízási díj, plusz 615 000 euró költségtérítés,
vagyis összesen 8 425 500 euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 3,2 milliárd forint.
Süli kezdeményezése 41 hónapra 190 500 eurós (72 millió forintos) havidíjat, és 15 000 eurós (5,7 millió forintos) költségtérítést irányzott elő a tanácsadó cégnek.
A paksi bővítésért felelős miniszter arról is nyilatkozott, hogy a szerződés megkötése „a Miniszterelnökség alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alapfeladatai ellátásához feltétlenül szükséges”, továbbá hogy az általa irányított szakterületen „a szerződésben meghatározott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Miniszterelnökség nem foglalkoztat”.
Az Európai Bizottság 2017. március 6-án sajtóközleményben jelentette be, hogy jóváhagyta a Paks II. atomerőmű megépítésére irányuló beruházást. Az indoklás szerint a Magyarország által a két új paksi nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás tényleg állami támogatást tartalmaz, de ez összeegyeztethető az EU jogszabályaival, így bizonyos feltételek kikötésével engedélyezte a projektet.
Az Európai Bizottság határozata egyebek mellett hivatkozza a magyar kormány által megrendelt, 2015-ös Rothschild tanulmányt is, amely racionális állami befektetésnek minősítette a paksi atomerőmű bővítését.
A szerződés részleteit nem hozták nyilvánosságra,
csak a beruházást kedvező színben feltüntető pénzügyi tanulmányt tették ki az internetre.
Az azóta megszüntetett Népszabadság 2014 januárjában közölt információi szerint a magyar kormány 2012. óta tanácsadói szerződésben áll a Rothschild-csoporttal, illetve a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céggel. A lap értesülései szerint a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó pénzügyi tárgyalások
hivatalosan a Rothschild-csoport „közreműködésével” zajlottak, zajlanak,
és ugyancsak a Rothschild-csoport tanácsára fogadott fel a magyar kormány egy német ügyvédi irodát, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget. Lázár János akkori kancelláriaminiszter ezeket az információkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.
A Direkt36 2017-es tényfeltáró cikkében részletesen bemutatta, milyen szerepet játszott a Rothschild bankház a paksi bővítés során. A lap kutatásai szerint Klaus Mangold , a a német sajtóban néha csak Mister Russlandnak, vagyis Mister Oroszországnak hívott befolyásos német üzletember, a Rothschild befektetési bank német társelnöke közvetítésével került képbe a Rothschild a magyar kormánynál.
A lap nyomozása szerint Mangoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára. Magyarországon Mangold legközelebbi kapcsolata Lázár János, a paksi projektben szintén meghatározó szerepet játszó és jó német vállalati kapcsolatokkal rendelkező miniszter volt, Orbán Viktornak is ő mutatta be Mangoldot. A kormánynak aztán nagyon jól jött a nemzetközi hírű Rothschild-csoport fent említett tanulmánya, amely arra jutott, hogy a paksi beruházás megtérülésére lehet számítani piaci körülmények között.
A lap értesülései szerint Klaus Mangold jó viszonyt ápol Günther Oettingerrel, aki az Európai Bizottság energetikai biztosa volt 2014 őszéig. Az Oettinger által felügyelt főigazgatóság írta azt a 2013 decemberi levelet, amelyben az Európai Bizottság az előzetes hozzájárulását adta, hogy az oroszok bővíthessék a paksi atomerőművet. Mangold és a német biztos kapcsolatára akkor derült fény, amikor a 444.hu megírta, hogy Oettinger 2016. májusban a német üzletember magángépével érkezett Budapestre. A magánrepülőzésből európai botrány lett, mert az uniós biztosok nem fogadhatnak el 150 eurónál drágább ajándékot.
Jávor Benedek volt EP-képviselő, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője az üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy „az újabb Rothschild-szerződés tovább
növeli a paksi bővítés körüli titokfelhőt és korrupciós aggodalmakat is felvet.
Pontosan milyen célra igényli a magyar kormány a »pénzügyi tanácsadást« a Rotschildtól 3,2 milliárd forintért? A kormánykommunikáció szerint a projekt finanszírozása megoldott, biztos lábakon áll, ráadásul egy államközi szerződésen nyugszik, ez ügyben aligha kell milliárdokért egy francia cég véleményét kikérni. A Rothschild ugyanakkor ahhoz a Klaus Mangoldhoz is köthető, akinek kulcsszerepe volt Paks2 uniós elfogadtatásában. Amíg nem tudható, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtott a cég Süli Jánosék számára, addig felmerül a gyanú, hogy egyszerű lobbipénzekről van szó, ami a Rothschildon és Klaus Mangoldon keresztül juthat el a célszemélyekhez. Az ukrajnai háború fényében még fontosabb lenne, hogy minden orosz érdekeltségű európai projekt pénzügyi kapcsolatai maradéktalanul tisztázva legyenek. Paks2 trójai falován keresztül az orosz érdekek képviseletéért is eljuthattak pénzek európai szereplőkhöz, aminek ma stratégiai kockázatai vannak.”
(via, Atlatszo.hu)
