Oh, yeah.
Az idei március 15. egyik legnagyobb port kavaró híre a Nemzeti dal új fideszes feldolgozása volt, amelyben közreműködött például Pataky Attila, Nagy Feró és Varga Miklós is. Úgy készült el ez a verzió, hogy az eredeti zenés mű szerzője, Tolcsvay László nem is tudott róla.
A dalban szerepett kapott Muri Enikő is, aki most egy hosszú posztban akadt ki azon, hogy milyen sokan bírálják a szerzeményt, pedig szerinte az teljesen rendben van.
Leírta, hogy hatalmas megtiszteltetés volt részt venni a feldolgozásban, és nem is érti azokat a kritikákat, amelyek szerint az „oh, yeah” rész nem illik a dalba:
„Aki készített/írt már dalt, pontosan tudja, hogy nagyjából minden dalnak van egy olyan szerkezeti része, ami a refrént megindító dinamikus felvezetés. A Nemzeti dal esetében itt egy ilyen történt általam, figyelembe véve a hangulati/zenei „környezetet”.”
Muri azzal magyarázza a dalt ért bántásokat, hogy az embereknek valójában az a bajuk, hogy ő milyen eszméket vall, „ez lett túlhypolva”:
„Igen, számomra szimpatikus, amit a Kormány képvisel, hogy a béke, a biztonság és a kiszámíthatóság a legfontosabb legyen továbbra is mindannyiunk életében. Mindemellett az emberi jólét, a családok és a munka támogatása az elsődleges a legnagyobb világjárvány és háború idején is.”
– írta. Ő azonban nem akar győzködni senkit, számára a legfontosabb dolog az elfogadás.
„És ez az, amit az elmúlt napokból rettenetesen hiányoltam. Elfogadni azt, hogy Te vagy én milyennek látom a világot. Az oldalamon soha nem tettem ki olyan posztot, ami a politikáról szólna. Tegnapelőtt részt vettem a békemeneten, de nem osztottam meg róla egyetlen fotót sem és nem azért, mert ne vállalnám fel azt, amiben hiszek, hanem azért, mert nem akarom, hogy azt higgyétek, hogy ezzel bármire is buzdítani akarok.”
