Az Európai Bizottság új gázellátási stratégiát dolgoz ki, hogy csökkentse a Kreml befolyását.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy véget vet az unió orosz gáztól való függőségének. A cél, hogy a gázimport-szükséglet idén közel 80 százalékkal csökkenjen – szivárgott ki a kritikus fontosságú EU-csúcstalálkozó előtt a friss terv. Az EU vezetői mindezekről már most csütörtökön és pénteken egyeztethetnek — írja a Portfolio.hu.
A Bloomberg hírügynökség cikke szerint az Európai Unió arra készül Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított inváziója nyomán, hogy
felülvizsgálja energiastratégiáját, hogy csökkentse a Kreml befolyását.
Közben a BBC is arról számolt be, hogy az EU terveket dolgozott ki energiaellátásának diverzifikálására, az orosz olaj-, gáz- és szénimporttól való függésének fokozatos megszüntetésére. Az EU jelenleg a gáz- és szénigényeinek felét, az olaj esetében pedig az egyharmadát Oroszországtól importálja – emlékeztet a BBC.
Az új tervet a brüsszeli végrehajtó testület kedden fogja várhatóan nyilvánosságra hozni, ebben többek között szerepel új gázkészletek megcsapolása, az energiahatékonyság növelése még idén. A végső cél, hogy jóval 2030 előtt függetlenedjen az EU a legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-szállítójától. A hírügynökségnek nyilatkozó források szerint a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban érnék el ezt a célt.
A BBC szerint a nyilatkozattervezetben az szerepel, hogy Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja
tektonikus változást jelent az európai történelemben. Ezért is szükséges a függőség oldása.
Az EU állam- és kormányfői csütörtökön és pénteken találkoznak, ahol értékelik az orosz-ukrán háború fejleményeit, terítéken lesz Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának kérdése, valamint az energiaellátás ügye is.
A brüsszeli terv végrehajtásához viszont komoly akciótervek kivitelezésére van szükség a tagállamok részéről, amelyek számára már eddig is kényelmetlenek voltak az EB elvárásai az energiaellátási beruházások miatt, közben pedig
a megugró energiaköltségek politikai hatásainak következményeivel küzdenek.
„Úgy gondolom, holnap be tudunk mutatni egy olyan tervet, amely már idén jelentősen csökkenti az orosz gáztól való függőségünket, és éveken belül függetlenné tesz bennünket az orosz gázimporttól” – mondta Frans Timmermans, az EU éghajlat-politikai főképviselője az Európai Parlament előtt. Elismerte, hogy ez
nem könnyű, de kivitelezhető.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy már a háború kitörése előtt is rekordszintre emelkedett az energiaköltség a gázellátási válság miatt. Az európai kormányok már eddig is több tízmilliárd eurót költöttek idén arra, hogy megvédjék a fogyasztókat és az iparukat a válság hatásaitól, hétfőn pedig még tovább romlottak a piaci folyamatok.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az EU-ban már elegendő gáz áll rendelkezésre ahhoz, hogy átvészelje a tél hátralévő részét, még az oroszországi szállítások hirtelen megszakadása esetén is. Az EU végrehajtó szerve ezért javasolni fogja a tagállamoknak, hogy már most kezdjék meg a tárolók feltöltését, hogy felkészüljenek a következő télre.
A keddi bemutatásra váró tervek konkrétan arról szólnak, hogy az EU évente 50 milliárd köbméter új LNG-forrásból szerezne be gázt, 10 milliárd köbméter értékben más beszállítóktól érkezne a gáz a vezetékeken, 20 milliárd köbméter pedig az új szélenergia-kapacitásból pótolnák. Ez utóbbi csökkenti ugyanis a gáztüzelésű erőművek iránti keresletet.
Az EB fellépése ambiciózusabb 2030-as célokat jelenthet a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén. A Bizottság prioritásként kívánja kezelni az Ibériai-félsziget csővezetékeinek Európa többi részével való összekapcsolását, valamint Bulgária és Görögország összekapcsolását.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az EU az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal közösen eddig nem habozott a Kreml elleni átfogó pénzügyi szankciók bevezetésében, az orosz energiaszektort érintő, kilátásba helyezett büntetőintézkedések terén viszont megosztottabbak a tagállamok.
Olaf Scholz német kancellár úgy fogalmazott, hogy
az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat.
Hasonlóképp nyilatkozott a német pénzügyminiszter is: bár az asztalon van az orosz energiaimport embargó alá vonása, de jelenleg nem ez tűnik a tanácsosnak, mert nem fenntartható az olaj-, gáz- és szénszállítások leállítása.
Az oroszok arra figyelmeztettek, hogy az orosz energiaszektort érintő szankciók esetén az olajár 300 dollárra rúgna. Az orosz olaj importjának korlátozását az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vetette fel.
A Portfolio megjegyzi, több uniós ország sem tud azonosulni tehát az orosz energiaszektort érintő szankciókkal, hiszen a függőségük nyomán rendkívüli veszteségeket lennének ők kénytelenek azonnal elszenvedni. Ezért a Bizottság friss javaslata is feltehetően azt célozza, hogy azonnali büntetőintézkedések nélkül, de fokozatosan valósuljon meg az orosz függőség megszüntetése. Ezzel az átmeneti időszak is hosszabb lenne, melynek során az európai gazdaságoknak is lenne idejük felkészülni az új energiaellátási környezetre, és jobban tudnának alkalmazkodni.
A magyar kormány hétfőn tette egyértelművé álláspontját az orosz energiaszektort érintő szankciókban, nem támogatja azokat. A kormány úgy érvel, hogy az energiaimportot érintő korlátozások veszélyeztetik az ország energiabiztonságát és egyúttal hatással lennének a teljes magyar gazdaságra, és ezen keresztül a pénzpiacokra és a forint árfolyamára is. A szankciók kiterjesztése esetén fennáll az esélye annak, hogy egyszer csak kiszerkesztik Magyarországot a befektetők a kelet-közép-európai régióból és még jobban alulteljesítővé válik.
Ha az energiabiztonságot érintő szankciók az asztalra kerülnek, akkor azt
Magyarország ellenezni fogja
– tudta meg a Portfolio.
