Nem lesz fáklyásmenet a következő időszak.
Interjút adtak a Népszavának politikai elemzők, amelynek során a 2022-es választások utáni hatalomátadás verzióit vázolták fel. Az interjú apropója, hogy nemrég a European Council on Foreign Relations nevű szervezet szerint Orbán Viktor el fogja veszíteni a választásokat, azonban nem adja át a hatalmat.
Győri Balázs, a Policy Solutions vezető elemzője szerint 2002-ben Pokorni Zoltán, a Fidesz akkori elnöke volt az első a rendszerváltás óta, aki vitatta a választásokon győztes párt eredményét. Bár akkor Orbán gratulált Medgyessy Péternek, a számokban ő sem bízott.
Győri szerint azóta elmélyült a társadalmi és politikai szakadék, és ez a nemzetközi trendeknek is megfelel. Emellett azonban nemzetközi szinten az egyik legmélyebb a társadalmi szakadék a két bázis között, ennek szintje az Egyesült Államokéhoz hasonlatos.
„{A} jobboldali politika rájött arra, miként profitálhat a szakadék elmélyítéséből.
A Fidesz számára régóta nem a szavazók megnyerése, hanem a bázisuk megszilárdítása és mozgósítása a lényeg„
— jelentette ki az elemző.
A szakértő azt állította, számos opció áll rendelkezésre a Fidesz számára választási vereség esetén. Az is előfordulhat, hogy nem ismerik be a vereségüket, de az a helyzet is előállhat, hogy a szoros, billegő helyzetekben újraszámoltatják a végeredményt, valamint az is, hogy tömegdemonstrációt provokálnak ki szimpatizánsaikból, mivel kellően nagy a társadalmi beágyazottságuk ehhez.
„Csak a józan belátásukon múlik, mit tartanak a legjobb forgatókönyvnek” — jelentette ki az elemző. Hack Péter jogász, egyetemi tanár szerint amennyiben valaki megszerzi a 100 fős többséget, elképzelhetetlen, hogy ne alakíthasson kormányt.
„Ezt egyszerűen nem tudja megtenni„
— mondta.
Hack szerint előállhat a helyzet, hogy a Fidesz az ellenzéknél kevesebb szavazatot szerez, azonban mégis kormányt alakíthat az aránytalan választási rendszer miatt. Az az eset is előállhat, hogy egyik oldal sem szerzi meg a 100 fős mandátumtöbbséget, ilyenkor akár ügyvezető kormányként egy új választás lebonyolításáig továbbra is Orbánék maradhatnának hatalmon.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria bírálja el és vizsgálja felül az eredményeket és a szabálytalanságokat, nagyon szoros eredmény esetén ennek is komoly jelentősége lehet az elemző szerint. Abban az esetben, ha a végeredményt vitatja a lakosság jelentős része, az új kormányzat mozgástere jelentősen be fog szűkülni.
„A választási kampány felfokozott hangulata után kialakulhatnak tüntetések és ellentüntetések. Amikor az első Orbán-kormány 2002-ben elveszítette a választást, akkor is volt hídlezárás. Az akkori Fidesz-kormány nem állt mögéjük, mert nem akarta, hogy az utcán dőljön el a választás. Mindenkinek elemi érdeke, hogy ne ott dőljön el” — jelentette ki Hack Péter.
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője szerint Orbán legfőbb célja a hatalmon maradás, ezért betonozta be a legfontosabb tisztségviselőket. Bár szerinte a miniszterelnök győzelemre készül, több forgatókönyve van bukás esetén. Úgy véli, a reakció a vereség arányától, a kormányra kerülő, jelenleg még ellenzékben lévő pártok reakciójától, valamint a gazdasági helyzettől is.
Mindemellett Hunyadi szerint a kormányfő
nagy eséllyel igyekezne mélyíteni a társadalmi válságot, valamint gyengítené a kormánykoalíció hazai és nemzetközi helyzetét.
A jelenlegi választási rendszerben a 2014-es választáson 44%-kal szerzett kétharmadot a Fidesz. Éppen emiatt, ha az ellenzék kétharmaddal nyerne, a Fidesznek nem lenne joga kritizálni az új többséget a választójogi törvény megváltoztatása miatt Hack szerint.
„{A}z erőforrás- és pozíciókontrollálás olyan befolyást biztosít a Fidesznek, hogy akár hátradőlve is várhatnák, mihez kezd egy új kormány, mert jelentős hatalmuk marad. Kérdés, eléggé biztonságban érezheti-e magát és a visszatérés lehetőségét a Fidesz vezetése, vagy tartanak a korrupciós büntetőjogi eljárásoktól?” — vetette fel a kérdést Győri Gábor.
Elmondta, Orbán az ellenzékről alkotott véleményével sokkal könnyebben megindokolhatná, miért nem hajlandó átadni a hatalmat, mint azt, hogy végül megválik tőle. Úgy látja, Orbán világképe szerint 1990 óta elitcserék zajlottak, és a miniszterelnök úgy döntött, a korábbi elitet egy jobboldali mélyállammal helyettesíti.
Debreczeni József politikai elemző, közíró csak röviden nyilatkozott a hatalomátadással kapcsolatos kérdésekre.
„Orbán bármire – és bárminek az ellenkezőjére – hajlandó a hatalom megszerzése, illetve megtartása érdekében, ami csak módjában áll„
— jelentette ki sokat sejtetően.
(Népszava nyomán)
