Nincs pardon.
„A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen,
a korrupció megelőzésének kereteit a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia jelöli ki” — erről beszélt Pintér Sándor belügyminiszter a X. Integritás Kerekasztal online eseményen hétfőn.
Kiemelte: a korrupcióellenes stratégiában meghatározott feladatok végrehajtását a tárca és a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021-ben is folytatja. A belügyminiszter állítása szerint tevékenységükbe a tudományos eredményeket is bevonják, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen folytatják például a korrupciós és integritási kockázatok által fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezését
A belügyminiszter arról beszélt, a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben meghatározó a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe. Azt mondta, a cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol
a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek.
Arra is kitért, hogy a hatáskörbővülést követően a szervezet tevékenysége lefedi a rendvédelem, a közigazgatás és az állami egészségügy szinte valamennyi szervezetét. Elmondta, a védett szervek munkatársainak száma meghaladja a 460 ezret.
Az elmúlt időszakban az e-közigazgatás fejlesztésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására fektették a hangsúlyt, az ügyintéző és az ügyfél közötti személyes találkozók számának minimalizálásával ugyanis jelentősen csökken a korrupciós kísértés — jelentette ki.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az eseményen elmondta, hogy a jegybank idén megújította belső etikai kódexét az integritás megerősítése érdekében. Megosztotta, az MNB-nél a belső kontrollokat értékelő külön program keretében mérik fel az intézményen belüli folyamatok, tevékenységek kockázati kitettségét.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta, idén befejezték mind a 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal értékelését. A munkát egyebek mellett az önkormányzati tulajdonú vállalatok rendszerszintű értékelésével folytatják.
Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára arról beszélt, hogy a korrupció elleni együttműködést elindító szándéknyilatkozat 2011-es aláírása óta a Kúria jelentős mértékben fejlesztette korrupcióellenes eszköztárát, és ehhez kapcsolódóan valamennyi igazgatási munkafolyamat szabályozása megvalósult.
Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szólt arról, hogy a bíróságok működése a járvány miatt megváltozott körülmények között is folyamatos volt, ebben ügydöntő jelentősége volt a digitális eszközök és megoldások használatának.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén minden ellenőrzési területen tovább szigorítottak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számát az elmúlt években csaknem a tizenötödére csökkentették, ami az összes eljárás 2-3 százalékát jelenti – emelte ki.
Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes kifejtette: az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem aktívan segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő befejezését.
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke arról tájékoztatott, hogy idén mintegy 17,3 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, amelynek 94 százaléka a versenykorlátozások területét érintette.
Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írt alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke. Ebben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.
Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.
(MTI korrigálva)
