Ismerősek valahonnan ezek a mondatok.
Az uniós jog és a lengyel alaptörvény viszonyáról hozott döntésében a lengyel alkotmánybíróság a Lengyelország szuverenitását veszélyeztető uniós lépésekre reagált, a szuverenitás kérdésében pedig Varsó egy negyedlépésnyit sem fog meghátrálni — szögezte le a lengyel kormánypárt elnöke egy szerdán megjelent interjúban.
„A dolog egyértelmű:
az uniós jog soha nem élvez elsőbbséget az alkotmányunkkal szemben”,
az elsőbbség — az alaptörvényt kivéve — csak azokat az ügyeket illeti meg, amelyekben Lengyelország átruházta a hatásköröket az Európai Unióra (EU) — húzta alá Jaroslaw Kaczynski, lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke a Gazeta Polska konzervatív hetilapnak adott interjúban.
Az uniós tagállamok
„sem szuverenitásukról, sem a demokráciáról soha nem mondtak le”.
„Természetesen a legfontosabb, a szuverenitásunkat érintő ügyben egy negyedlépésnyit sem hátrálunk meg”
— tette hozzá.
„Tenni fogjuk a dolgunkat, megvalósítjuk céljainkat, például az igazságügyi reform terén”
— válaszolt Kaczynski arra a kérdésre, hogy Lengyelország a továbbiakban mily módon fog védekezni az uniós színtéren. Megerősítette, hogy az igazságügyi reform gyorsítása várható, ennek tervezete már elkészült.
Korábbi nyilatkozataiban Kaczynski jelezte: a reform keretében
megszüntetik a Brüsszel által bírált fegyelmi kamarát
a legfelsőbb bíróságon.
A kamara megszüntetése azon követelmények egyike volt, amelyeket kedden az Európai Parlamentben folytatott vitában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismételten megfogalmazott az ülésen szintén felszólaló, a lengyel alkotmánybírósági döntést magyarázó Mateusz Morawiecki kormányfőhöz fordulva.
Kaczynski szerint az uniós szervek európai szuperállam létrehozására törekednek. Egy ilyen,
„teljesen antidemokratikus, a nemzeteket rangsoroló”
EU-ban egyes nemzetek — például a németek — szuverén státuszt élveznének, Lengyelország és a lengyelek pedig nem — mondta.
Kaczynski szerint a „szuperállam víziója” a brit kilépést követően vált lehetővé. Arról, hogy az EU-ban fontolóra vették-e Lengyelország „kiszorítását” is, Kaczynski elmondta: nincs lehetősége ellenőrizni az ilyenfajta értesülések valódiságát.
Szerinte a lengyel kilépésről olyanok beszélnek, akik kormányváltást akarnak előidézni Lengyelországban.
„Azt hiszem, egy kolonizációs forgatókönyvről van szó. Az a törekvés, hogy nálunk vagy akár Magyarországon kormányváltás következzen be, nem öncélú, hanem
éppen ennek a (kolonizációs) elgondolásnak az előfeltétele”
— fejtette ki Kaczynski.
A beszélgetés során érintették a Fit for 55 (Irány az 55) nevű komplex uniós klímacsomagot is. Az Európai Bizottság javaslata egyebek között előirányozza, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági és a közlekedési ágazatra is. Ez azt jelentené, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk e költségek finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai családokra.
Kaczynski kijelentette: Lengyelország kénytelen lesz felvenni a harcot ezen a területen, különös tekintettel arra, hogy a gázárak emelését célzó orosz lépések radikálisan befolyásolják kontinensünk energiabiztonságát.
Michal Kurtyka klímaügyi miniszter szerdán közzétette a Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztosnak küldött levelét, melyben sürgős lépéseket szorgalmazott az Európában növekvő gázárak miatt.
Többek között a Gazprom orosz gázvállalat domináns pozíciójával való visszaéléseket megakadályozó intézkedéseket kért, valamint annak megvizsgálását, hogy milyen befolyással rendelkezik a befejezés előtt álló Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték.
(via mti)
(kiemelt kép: DW)
