Összesen 760 milliárd forint ment el ezekre a területekre.
Az ország központi költségvetése átláthatatlan, köszönhetően többek között annak, hogy a kormány folyamatosan, már az életbe lépése előtt módosítgatja – írja a hvg.hu a zárszámadási törvényről szóló cikkében, amelyben összesítették az államháztartás tavalyi kiadásait.
A lap szerint már a költségvetés teljesüléséről szóló zárszámadásban is rengeteg a kérdőjel, hiszen a járvány elleni védekezés ezermilliárdos keretéből például nem nyilvános, egyedi döntések alapján csoportosították ki a pénzeket – és a zárszámadásból sem derül ki, pontosan milyen célokra.
A költségvetésben minden előirányzatot fel kell címkézni, hogy az milyen állami funkciót kap: így például egy stadionépítés sporttal és szabadidővel kapcsolatos kiadás, egy kórháznak adott forrás egészségüggyel kapcsolatos kiadás stb.
A HVG szerint a zárszámadásban látszik, hogy a megelőző évben mennyi pénz ment el az egyes állami funkciókra, az összeg mekkora szeletét jelenti az összes állami kiadásnak, illetve hogyan viszonyul a GDP-hez.
A koronavírus-járvány így nem meglepő módon rányomta a bélyegét az államháztartásra is: az állam szinte minden funkcióra többet költött a tervezettnél, emiatt a GDP zsugorodásával együtt nőtt
a GDP 80 százalékára az államadósság.
Az összesítésből az derült ki, hogy
- 80 százalékkal nőttek az egyéb gazdasági tevékenységek nevű funkcionális főcsoport kiadásai, amelyekre 1,1 ezer milliárd forint helyett 2 ezer milliárd forint ment el.
- a második legnagyobb növekedés az egészségüggyel kapcsolatos kiadásoknál volt, a kiadások ugyanis a terv másfélszeresére teljesültek: a területre összesen ezer milliárddal többet költött a kormány a tervezettnél. Az alkategóriákon belül messze a legnagyobbat, a tervezett 48 milliárd helyett 586 milliárd forint kiadás jött össze, ez tizenkétszeres növekedés.
- Harmadik helyre a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások nevű funkcionális főcsoport került, a kiadás összege szintén másfélszeresére nőtt: a tervezett 1,1 ezer milliárd helyett 1,7 ezer milliárdot költött az állam.
A harmadik kategóriában csoportosulnak a sporttal és szabadidős tevékenységekkel, a vallással (hitélettel) és a kultúrával kapcsolatos kiadások. Továbbá a párttevékenységek, amikre 2020-ban kevesebb pénz jutott a tervezettnél. A kormány ugyanis a járványra hivatkozva megfelezte a pártok támogatását.
Az egyházakon viszont nem spórolt az állam:
a tervezett 73 milliárd helyett 229 milliárd jutott hitéleti tevékenységekre, vagyis a tervezett összeg háromszorosa. Sportra 292 milliárd helyett 528 milliárd ment, vagyis a tervezett összeg közel duplája.
A HVG összesítése szerint így minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment.
(hvg.hu nyomán)
