Ma sem maradtunk humor nélkül.
Az ügyészség a világjárvány ellenére, a jogi és technikai újításoknak köszönhetően hatékonyan működött — állapította meg az Országgyűlésnek benyújtott, az ügyészi szervezet 2020-as munkájáról szóló éves beszámolójában a legfőbb ügyész.
Polt Péter — a Legfőbb Ügyészség szerdai közleménye szerint — a beszámoló legfontosabb megállapításait videóüzenetben is összefoglalta.
Emlékeztettek, hogy a 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzet a büntetőeljárási törvényben foglaltaktól eltérő eljárásjogi szabályokat határozott meg. Az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen amellett, hogy a nyomozásokat felügyelte és a vádat képviselte a bíróság előtt, segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő módon való befejezését is — hívták fel a figyelmet.
„Az adatok azt mutatják, hogy a gyorsabb eljárási formák jelentős mértékben, csaknem 66 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy a Legfőbb Ügyészség iránymutatása szerint minden olyan ügyben, amelyben ennek törvényes feltételei adottak, büntetővégzés meghozatalára kellett indítványt tenni”
— emelték ki a közleményben. Hozzátették: a számok bizonyítják ennek a megoldásnak a sikerességét, ugyanis az összes vádemelés csaknem 72 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett javaslatot az ügyész, így kevesebb az ügyhátralék a bíróságokon, az ügyészség pedig tartja a maga diktálta tempót.
Az információs rendszerek útján elkövetett bűncselekmények egységes kezelésének igénye az ügyészség szervezetének fejlesztését is szükségessé tette. Ezért 2020-ban a Legfőbb Ügyészségen a kiemelt, korrupciós és szervezett bűnözés elleni ügyek főosztályán belül létrejött a kiberbűnözés elleni osztály.
A jogalkotói akarattal összhangban, továbbra is kiemelt célja az ügyészségnek a gazdaság „kifehérítése” — fogalmaztak –, így
nagy figyelmet fordít a költségvetési csalások felderítésére.
Bár csökken az ilyen jellegű bűncselekmények száma, továbbra is jellemző, hogy ezek az esetek szerteágazóak, bonyolult ténybeli és jogi megítélésűek, és évről évre új elkövetési formák jelentkeznek — fűzték hozzá.
Közölték azt is, hogy a korrupciós bűncselekmények miatt iktatott büntetőeljárások száma kismértékben csökkent 2020-ban.
Mint írták, a 2020-as év ügyészségi munkájának is szerves része volt a nemzetközi együttműködések erősítése: Polt Péter legfőbb ügyész még a járvány miatti korlátozások bevezetése előtt, 2020 januárjában találkozott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatójával, Ville Italával Budapesten. A két szervezet hagyományosan
kiváló munkakapcsolatát
az uniós szervezet legfrissebb adatai is alátámasztják.
A 2020-as éves jelentés szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot — ami 37 százalék — jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2016 és 2020 között.
A sikerek továbbfejlesztése érdekében készülő együttműködési megállapodás aláírás előtt áll — tették hozzá.
Az említett év eseménye, hogy megkezdődött a szakmai egyeztetés az Európai Ügyészséggel (EPPO).
Ennek eredményeként idén tavasszal a magyar ügyészség a nem csatlakozó országok közül elsőként — és eddig egyedüliként — kötött kölcsönös előnyökre épülő munkamegállapodást az EPPO-val, ezzel is kinyilvánítva együttműködési szándékát — hangsúlyozták.
Az Országgyűlésnek benyújtott éves jelentés összefoglalójában a legfőbb ügyész kiemelte: bízik a képviselők támogatásában és abban, hogy pártállástól függetlenül a magyar igazságszolgáltatás törvényeknek megfelelő, az igazság keresése szellemében történő működésében érdekeltek.
(via mti)
