A veterán politikus, aki 2018-ban is meg tudta verni a Fideszt a választókerületében, most momentumos kihívójával vitázott.
A Partizán rendezte meg a budapesti 18-as számú választókerület (mely a XXII. kerületet, valamint a XI. kerület egy részét foglalja magában) ellenzéki képviselőjelöltjeinek vitáját, amelyen Molnár Gyula (DK) és Tóth Endre (Momentum) vettek részt.
Molnár Gyula gyakorlott politikusnak számít, 1994 óta parlamenti képviselő, vezette a főváros legnagyobb kerületét, Újbudát, és az MSZP-t is. A legutóbbi országgyűlési választáson, 2018-ban több mint 800 szavazattal legyőzte a fideszes indulót a 18. számú választókerületben.
Nyitóbeszédében elmondta: készen áll a nyolcadik győzelmére.
Ellenfele, Tóth Endre a Momentum elnökségi tagja úgy érzi, hogy fiatal politikusként és hívő emberként könnyebben szólítja majd meg a bizonytalanokat és a csalódott fideszeseket.
Az első vitablokkban szóba került a Partizán februári riportfilmje arról, hogy mi történt a XXII. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központban. A budafok-tétényi családsegítőbe érkezett adományokból először mindig az intézmény vezetője válogatott, utána jöttek a többiek, a rászorulóknak már csak a maradék jutott. A központ vezetőjét, Daróczi Csillát nem sokkal később lemondásra kérte fel Karsay Ferenc fideszes polgármester.
Molnár Gyula elmondta: nem tud aljasabb dolgot elképzelni annál, mint amikor a rászorulókat károsítja meg valaki. A választókerület lakosainak három témában szeretne újat mutatni: az oktatás, szociálpolitika és munkahelyteremtés. Minden társadalmi réteg számára saját tervet és megoldást kell készíteni, például a nyugdíjasokat segítsék a gyógyszerhez jutásban a lakhatás megoldásában és az élelmezésben.
Tóth szerint a Daróczi-botrányt azt tette lehetővé, hogy nem vizsgálták ki megfelelően a bejelentéseket ellene, ezért fontos lépésnek tartaná, hogy a jövőben ez megváltozzon.
A két jelölt itt egymásnak feszült, a DK-s jelölt véleménye szerint nem lehet minden intézményt büntetni azért, mert egy hibázott és nem lehet a vezetők életére törni, mert egy névtelen bejelentés érkezett a személye ellen. Tóth Endre viszont úgy véli, van az a helyzet, amikor a névtelen bejelentés az egyetlen járható út.
A közoktatás reformja minden ellenzéki párt programjában megtalálható, feltehetően a közös programnak is markáns része lesz. Gulyás Márton felkérte a jelölteket, hogy mondják el, mi lesz az a három intézkedés, amit meg tudnak ígérni a szavazóiknak.
A momentumos jelölt a tankötelesség 18 évre emelését, a pedagógusok bérrendezését és a nemzeti alaptanterv reformját említette.
Molnár Gyula szerint mindenki, aki pályázik erre a posztra, tegyen esküt, hogy mikor majd ott lesz a parlamentben, a humán szféra és a szociális ügyek nem szorulnak a háttérbe. Úgy véli, szét kell robbantani a centralizált rendszert a politikában, ha az önkormányzatok igénylik, legyen lehetőségük visszakapni az irányítást az oktatás felett.
A lexikális tudás felhalmozása helyett a kreatív és gondolkodó ember fejlesztését tartja fontosnak,
a közösségeknek pedig vissza kell venniük a közösségi kinevezéseket, vezesse az intézményeket az, akit a szülők alkalmasnak találnak erre.
A harmadik vitablokk a „Kormányváltás vagy rendszerváltás?” témáját járta körbe.
A tavalyi évben a XXII. kerület önkormányzata sztrájkolni kényszerült, mert a kormányzati döntések lehetetlen helyzetbe hozták az önkormányzatok gazdálkodását, ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzatnál dolgozó munkáját, biztos megélhetését és jövőjét. Végül Karsay Ferenc fideszes polgármester nem írta alá a petíciót, ami kiállt volna az elvonások ellen.
Molnár Gyula úgy látja: a Fidesz elhallgattat mindenkit, akinek saját gondolatai vannak és nem a centralizált felfogást osztja. Erről szól az önkormányzati rendszer korlátozása is: lehet úgy, hogy pénzt von el, lehet úgy, hogy hatásköröket von el és meg lehet tenni azt is, hogy ingyenesen köteleznek munkára, ahogy a pandémia idejében is tették. Szerinte akkor működik Magyarország, ha minél inkább azok foglalkoznak az ügyekkel, akik a lehetőségekkel, az eszközökkel és a tudással rendelkeznek.
Tóth hozzátette: ő is biztosra veszi, hogy az önkormányzati hatáskörök visszakerülnek azok részére, akik tényleg értenek hozzá.
Záróbeszédében Tóth Endre arról beszélt, hogy az álma egy olyan ország, ahol minden gyerekből lehet sikeres felnőtt, bárhová születik is, ahol az egyről a kettőre jutás az egyén tehetségén és szorgalmán múlik.
Molnár Gyula azzal zárt, hogy az elmúlt 30 év legaljasabb választási kampányára készülünk, és
„amilyen ütést meg lehetett próbálni bevinni, azt nálam már bevitték. Ezeket az ütéseket álltam és a mai napig itt vagyok. Engem nem lehetett megfélemlíteni, nem lehetett félretenni”.
A teljes vitát itt tudod megtekinteni:
