Vajon miért?
Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel két állásfoglalást fogadott el. Az egyik az új Kína-stratégia, a másik pedig az Európai Unió és Oroszország közötti politikai kapcsolatokról szól.
A Kínával kapcsolatos állásfoglalás arról szól, hogy
- foglalkozni kell a Hszincsiangban, Belső-Mongóliában, Tibetben és Hong Kongban történő emberi jogi sérelmekkel;
- Küzdeni kell a Kínából származó dezinformáció ellen, ehhez pedig további forrásokra van szükség;
- Kínának engednie kellene, hogy független vizsgálat induljon a koronavírus eredetével és elterjedésével kapcsolatban;
- illetve az 5G és 6G hálózatok kapcsán ki kellene zárni azokat a vállalatokat, amelyek nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak.
Az Oroszországgal kapcsolatos dokumentum leszögezi, hogy az orosz demokráciáért dolgozókat kellene jobban segíteni a partnerországokkal és a civil társadalommal együtt.
Leírják az állásfoglalásban, hogy az Unió szükség esetén vezessen be szankciókat, továbbá akadályozza meg a piszkos pénzek mozgását. A dokumentum szerint támogatni kell az emberi jogi aktivistákat is.
A képviselők kérik, hogy az Unió készüljön fel arra, hogy nem ismeri el az orosz parlamentet, amennyiben a 2021. szeptemberi választások a demokratikus elvek és a nemzetközi jog megsértésével zajlanak.
Az EUrológus felhívja a figyelmet, hogy az Európai Parlamentben három módon lehet szavazni: igennel, nemmel és tartózkodással.
A Fidesz a negyedik utat választotta:
jelen sem voltak a szavazáson.
