Az egy évvel ezelőtt elfogadott törvényt az ellenzék szerint teljesen átírták, így azt meg kell semmisíteni.
Az LMP kezdeményezésére az ellenzéki frakciók a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzék által benyújtott, de a kormánytöbbség által kiherélt klímatörvény utólagos normakontrollja érdekében
– jelentette be a hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) kedden.
A pártok képviselői a keddi közös sajtótájékoztatón elmondták, bíznak abban, hogy
az Alkotmánybíróság a klímatörvényt alkotmányellenesnek mondja ki, mert nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot, valamint a természeti értékek megőrzését.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi törvény mindössze 21%-os megújuló energia részarányt ír elő 2030-ra, ami messze elmarad a lehetőségektől.
Ha ez marad, akkor búcsút mondhatunk annak a legfontosabb célnak, hogy a globális felmelegedés következtében az emberiség el tudja kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait, és ne kockáztassa saját létét – közölték.
Az ENSZ tudományos jelentésének megfelelő pályához ugyanis
2030-ig legalább 65%-os kibocsátás-csökkentés van szükség.
A beadványukat 49 országgyűlési képviselő írta alá – jelentette be Schmuck.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese az ellenzéki klímatörvény-tervezet beterjesztőjeként arról beszélt:
a magyar Országgyűlés egy éve fogadta el a klímatörvényt. A kormánytöbbség akkor az ellenzéki előterjesztést alaposan átírta, jelentősen megnyirbálva, gyengítve a klímacélokat.
Így ma már rá sem lehet ismerni a végül elfogadott szövegváltozatra, amelynek még a címe is változott.
„A fideszes országgyűlési többség a négy klímacélból hármat kidobott és a 14 területből, amelyre cselekvési tervet kellene kidolgozni, 10-et szintén kukázott” – mondta Tordai, aki arcpirító cinizmusnak nevezve a történteket.
Bősz Anett, az DK frakcióvezető-helyettese, a Liberálisok elnöke elmondta, napjainkban már tapasztalhatók a klímaváltozás okozta hátrányok, azaz nem az a kérdés, évtizedek múlva mi lesz, hanem hogy most, 2021-ben mi történik, hiszen bolygónk és társadalmunk jövője a tét. Hozzátette: a DK kiáll az önálló környezet- és klímavédelmi minisztérium létrehozása mellett.
Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy egy sikeres, zöldebb jövő az összefogás ellenzéki pártjainak célja.
Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok sorsközösséget vállalnak a klímapolitika, a klímavédelem területén.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke kiemelte: pártja különös hangsúlyt helyez arra, hogy tíz éven belül újítsák fel energetikai szempontból a hazai épületállomány lehető legnagyobb részét, így csökkentve az energiafelhasználást és ezáltal a rezsit.
Elmondták, az ellenzéki kezdeményezés nem egyedülálló, több országban van példa arra, hogy a hasonló alkotmánybírósági felülvizsgálat pozitív eredményt hozott.
Így április végén például a német Szövetségi Alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenes a német klímavédelmi törvény – mivel az nem fékezi meg eléggé a CO2 kibocsátást és veszélyezteti a jövő generációk szabadságjogait. Így Németországban a döntés értelmében 2022-ig szigorúbb klímatörvényt kell meghozni.
Az ellenzéki pártok szerint a klímatörvényből teljesen hiányzik az energiafogyasztás csökkentésének követelménye, pedig e nélkül nem lehet fenntarthatóságról beszélni és nem érhetők el a klímavédelmi célok.
De a pártok szerint legalább ilyen fontos, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás szükséges intézkedéseit sem tartalmazza a törvény.
A teljes sajtótájékoztatót itt tudod megnézni:
