Így akarják ösztönözni a kórházakat, hogy minél több beteget fogadjanak.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 30 százalékos plusz finanszírozással próbálja rövidíteni a járvány alatt szinte végeláthatatlanra nyúlt kórházi várólistákat – írja a Népszava az IME XV. országos egészség-gazdaságtani konferenciájáról szóló beszámolójában.
A konferencián Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója elmondta, míg 2019 márciusának végén 25 ezer volt a várakozók száma,
ez a szám mostanra több mint 41 ezerre duzzadt.
Kiss szerint a harmadik hullám vége óta (2021. május eleje) 28 százalékkal, több mint kilencezerrel nőtt a műtétre várakozók száma.
A főigazgató a konferencián beszélt arról, hogy a járvány alatt alaposan visszaesett a nem koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos ellátás: több mint 40 százalékkal csökkent az orvosi kezelések száma a gyermekgyógyászatokon, a fülészeti, szemészeti szakellátásoknál, a hepatitisz kezelésével kapcsolatos szolgáltatásoknál, illetve a különféle sebészeti beavatkozásoknál.
Ugyanakkor Kiss szerint a daganatellenes terápiára szorulók, valamint a szív és érrendszeri betegeket a járvány alatt valamennyi szükséges kezelésüket megkapták.
A főigazgató beszámolt arról is, hogy habár az ellátottak számában nem tapasztaltak visszaesést, ez betudható annak is, hogy a rendszer azokat is ellátottként regisztrálta, akiknek beadták az oltást.
Most az a feladatuk, hogy számba vegyék, kinek, milyen ellátása maradt el, és azt mielőbb pótolják
– mondta Kiss Zsolt, aki bejelentette,
szeptember elsejétől visszaállították a teljesítményfinanszírozást, így az intézmények is érdekeltté válnak abban, hogy minél több beteget fogadjanak.
A főigazgató szerint ugyanis a járvány ideje alatt a kórházak, szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak.
Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese előadásában a Népszava szerint arról beszélt, ellátás újraindítását az is akadályozta, hogy
az új bérrendszerben az orvosokat nem ösztönözte semmi arra, hogy elvállalják az ügyeleteket, így ezen most szintén változtatnak.
A lap megjegyezte, az új bérrendszer a megemelt orvosi bérek mellett azt is megkötötte, hogy ügyeletben az orvosok nem kaphattak magasabb óradíjat, mint az alap órabére. Így ez is hozzájárult ahhoz, hogy több kórházban is leállt az ellátás a nyár folyamán.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérése szerint ugyanis míg egy nyugdíj előtt álló orvos alig több mint 9 ezer forintot kap, addig egy pályakezdő ezer forintnál alig kap többet az ügyeleti munkájáért.
Takács szerint ezért a jövőben az ügyeletben az orvost érő terheléshez igazítják a díjazást. Azaz eszerint nem a bértáblához kötik a juttatást, hanem egy fix ügyeleti óradíjat állapítanak meg, így azok, akikre nagyobb nagyobb terhelés jut, többet is kapnak.
(Népszava nyomán)
